Tartalom

Bevezetés

A Budapest környékén tenyésző Rotatoriákat illető legelső adatokat Tóth S. "A budapesti Keréklőnyök" czimü, 1861. évi dolgozatában találjuk), melyben a nevezett búvár a saját és a Madarász Zs. E. megfigyelései alapján 23 fajt jegyez fel és ir le Leydig F. nyomán és rajzai másolatainak kiséretében. Bartsch S. "A Sodróállatkák s Magyarországban megfigyelt fajaik" czimü, 1877-ben megjelent művében, legnagyobb részben a Tóth S. dolgozata nyomán, kis részben saját megfigyelései alapján szintén több fajt jegyez fel Budapest környékéről. Az emlitett két búvár adatait Margó T. "Budapest és környéke állattani tekintetben" czimü, 1879. évi müvében összefoglalta, saját megfigyelései alapján gazdagította annyira, hogy Budapest és környékéről összesen 47 fajt jegyez fel a termőhelyek pontos felemlítésével. További és ujabb adatokat végre Daday J. "Uj állatfajok Budapest édesvízi faunájából", "A heterogenesis egy érdekes esete a kerekes férgeknél", "Az Asplanchna-fajok áttekintése és hazai képviselőik" czimü dolgozataiban találunk, a melyekben pár új faj leírása mellett még néhány (9), a Budapest körüli vizekből addig nem ismert faj nevével is találkozunk.

A budapesti m. kir. tud. egyetem bölcsészeti kara az 1888-9-ik tanév folyamában "Adatok a Budapest körül tenyésző Kerekesférgek (Rotatoria) ismeretéhez" czimü pályakérdést irt ki. E pályakérdésre 1890-ben dolgozatot nyujtottam be, a melylyel szerencsés voltam a pályadíjat elnyerni. Pályamunkám készítése közben, igen természetesen, bőséges alkalmam nyilt úgy a Rotatoriákra vonatkozó hazai és külföldi szakirodalommal, a Rotatoriák szervezeti viszonyaival, valamint a Budapest környékén tenyésző fajok egy tekintélyes részével megismerkedhetni. A pályamunka megkészítésével s illetőleg a pályadíj elnyerésével azonban nem hagytam félbe megkezdett tanulmányaimat, hanem azokat szakadatlanul tovább folytattam a mai napig. Majdnem hat évi vizsgálataim folyamában sikerült azután a budapesti Rotatoriákat illetőleg több érdekes adat birtokába jutnom, a melyeket e dolgozatomban összefoglalni és a nyilvánosság elé bocsátani bátorkodom annyival is inkább, mert ezzel nemcsak a Budapest környékén tenyésző Rotatoria-fajok számát van alkalmam tetemesen növelni, hanem néhány általános kérdést is kellő világitásba helyezhetek, továbbá pár új fajnak leirását is adhatom.

...

Dolgozatom tartalmát illetőleg szükségesnek látom előrebocsátani azt, hogy vizsgálataim eredményeinek felsorolását megelőzőleg külön foglalkozom a Rotatoriák rendszertani helyzetének megjelölésével, valamint rendszertani beosztásával, a mit annál szükségesebbnek tartok, miután ennek kapcsán alkalmam nyílik azon rendszer kifejtésére, a melyet a Budapest körül tenyésző Rotatoria-fajok felsorolásánál követni fogok.

A fajok jegyzékébe nemcsak az általam észlelteket, hanem az irodalomban Budapest és környékéről feljegyzetteket is beveszem. A synonimáknál főleg a magyar szerzőkre vagyok kiváló tekintettel, mint a kik Hudson és Gosse munkájából kimaradtak, egyebekben pedig az említett munkára utalok. Esetleges megjegyzéseimet mindig azon fajnál közlöm, a melyre azok vonatkoznak. A szerzők után a zárójelben levő vastagabb szám azon munkát jelenti, mely alatt az az irodalomjegyzékben foglaltatik.

A dolgozatomban foglalt vizsgálati adatok összegyüjtését a budapesti m. kir. tud. egyetem zoologiai s comp. anatomiai intézetében végeztem, melynek igazgatója s vezetője, nagyrabecsült tanárom dr. Margó Tivadar jó tanácsaival, felvilágositásaival és szives útbaigazításaival támogatni mindvégig meg nem szünt, miért is legőszintébb hálámat nyilvánítani kedves kötelességemnek tartom.