---

Tartalom

A RÉSZ. A becslőjárás erdeinek gazdasági leirása.
  I. FEJEZET. Az erdők kiterjedése és ennek aránya a járás összes területéhez és népességéhez.
  II. FEJEZET. Az erdők fekvése és csoportulása földrajzi tekintetben.
  III. FEJEZET. Égalji viszonyok, tekintettel az erdőtenyésztésre.
  IV. FEJEZET. Az erdők talaj viszonyai föld- és talajtani szempontból.
  V. FEJEZET. A fanemek.
  VI. FEJEZET. Üzemmódok, fordák és erdőtenyésztési állapotok.
  VII. FEJEZET. Az erdők fatermésének nagysága, üzemmódok, fanemek és választékok szerint, az előforduló termőhelyeken.
  VIII. FEJEZET. A fakelendőségi viszonyok, s a fának értékesitését előmozditó közlekedési eszközök.
  IX. FEJEZET. Faárak (tőárak).
  X. FEJEZET. Az erdei mellékhaszonvételek minősége és értéke.
  XI. FEJEZET. Erdőtenyésztési viszonyok; erdőfelujitási módok; erdőmivelési és ápolási költségek.
  XII. FEJEZET. Az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások.
  XIII. FEJEZET. Az erdők részletes leirása.

B. RÉSZ. A becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék tiszta jövedelmi fokozatának felállitása.
  I. FEJEZET. Fogalom.
  II. FEJEZET. Adatok gyüjtése a tiszta jövedelmi fokozat tételeinek megállapitásához.
  III. FEJEZET. A gyüjtött tételeknek tiszta jövedelmi fokozattá való összeállitása.

C. RÉSZ. Az egyes erdőrészleteknek a megfelelő minőségi (tiszta jövedelmi) osztályokba való sorozása.
  I. FEJEZET. A mintaterek kijelölése és leirása.
  II. FEJEZET. Az erdőrészleteknek a tervezett tiszta jövedelmi fokozat megfelelő osztályaiba való sorozása.
  III. FEJEZET. Az osztálybasorozásnál követendő szabályok.
  IV. FEJEZET. Az osztályozási kivonat elkészitése.

Befejezés.

---

Bevezetés

A földadószabályozásról szóló 1875. évi VII. törvényczikk végrehajtásánál a kataszteri erdőbecslők feladata, a földbirtok arányos megadóztatása czéljából a magyar állam területén fekvő erdők tiszta jövedelmét, e törvény rendeletei szerint kinyomozni.

"Az erdőkhöz az állandóan faizásra szánt területek tartoznak", (1875. VII. t.-cz. 10. §.) e szerint nem csak a tényleg fával benőtt, hanem a dolog természeténél fogva mindazon területek, melyek állandóan fatermelésre vannak szánva, az erdőkhöz tartoznak; igy a letarolt vágások egyáltalában, és akkor is, ha azok az ujraerdősités czéljából ideiglenesen s csak néhány éven át mezőgazdasági művelés alá vétetnek, továbbá az erdei kopár tisztások (6. §. c), melyek se nem szántatnak, se nem kaszáltatnak; nemkülönben azon erdei tisztások, melyek ugyan ideiglenesen szántatnak vagy kaszáltatnak, de az erdőállományhoz tartozván, és az illető üzemtervben foglaltatván, csak a szomszédos állabok letarolása után, ezekkel együttesen fognak ujra erdősittetni.

Az erdő tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető közép fatermésnek értéke (a tőárt számítva), tekintettel a tartós átlagos fatermés határai között előállitható és a helybeli viszonyok szerint állandóan értékesithető famennyiségekre, és az erdei mellékhaszonvételek, u. m.: a legeltetés, a makk, a kéreg és a gubacs; a miből az erdőtenyésztésre, ápolásra, s az erdészeti személyzet fizetésére szükségelt évi kiadások átlaga vonandó le. (1875. VII. t.-cz. 8. §., 15. §. és 16. §. f.)

Ezen tiszta jövedelem a földadó szabályozásáról szóló törvény értelmében nem számittatik ki minden erdőrészletre nézve külön-külön, hanem az idézett törvény 13. és 38. §§. nyomán oly módon állapittatik meg, hogy minden egyes becslőjárásra, illetőleg osztályozási vidékre nézve, egy tiszta jövedelmi fokozat készittetik, melynek tételei pénzértékben fejezik ki az illető járás, illetőleg osztályozási vidék területén előforduló erdőknek, nyolcznál többre nem terjedhető minőségi osztály szerinti, kisebb-nagyobb tiszta jövedelmét holdanként.

Miután a tiszta jövedelmi fokozat felállittatott, és ennek közvetlen jellegzése czéljából minden község területén legalább annyi mintatér tüzetett ki, a hány erdőminőségi, vagyis tiszta jövedelmi osztály ott található: minden egyes erdőrészlet, a tiszta jövedelmére befolyó összes tényezők egybevetése után, a minőségének, vagyis tiszta jövedelmének megfelelő, s az illető mintatér által képviselt osztályba sorozandó. (1875. VII. t.-cz. 14. és 39. §§.)

Ezekhez képest a kataszteri erdőbecslő feladata a következő három részre oszlik :

A) a becslőjárás erdeinek tiszta jövedelmére befolyó tényezők részletes megismerése alapján, a becslőjárás erdeinek gazdasági leirása;

B) a becslőjárás, illetőleg osztályozási vidék tiszta jövedelmi fokozatának felállítása;

C) az egyes erdőrészleteknek a megfelelő minőségi (tiszta jövedelmi) osztályokba való sorozása.

---