Nagy Lajos
A Jászkun birtokviszonyok fejlődése és jogi alapja
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előzmények
I. A jászkun birtokviszonyok keletkezése és alakulása
II. Mi véleményben van Kelemen Kajetán az előbbi czikkben mondottakról
III. A jászkun községek határterületeinek alakulása; a közös használat alatt maradt részek használati módja; a tulajdonosok és a birtok arány nyilvántartása
IV. Pótadalékok az előbbi czikkhez
V. A belső telkekről vagy portákról és a szőllős kertekről
YI. Az előbbi három czikkre vonatkozó nézete a "Jászkun redemptio története" irójának
VII. A királyi kisebb haszonvételekről és a megyei s községi kiadások fedezeti módjáról a Jászkun kerületekben
YIII. Summázata az eddig mondottaknak és az aránykulcs
IX. A karczagi és kisujszállási arányositás perekről, s ezekkel kapcsolatban az arány kulcsáról
X. Czáfolata Kelemen Kajetán még nehány téves felfogásainak
XI. A törvényhozás teendője a jászkun birtokviszonyokra vonatkozólag
Függelék
Előszó
Folyó 1877-ik évben Szegeden Endrédi Lajos és társánál, Kelemen Kajetán Budapesti ügyvédnek egy müve jelent meg "Jászkun redemptio története és fejlődése" czim alatt.
Szerző tehetséges ügyvéd; annyival sajnálatosabb tehát, hogy e méltán elitélendő müvecske közrebocsájtásával renomméját koczkáztatta.
A történelem kell, hogy hü tükre legyen a multnak, irója tehát szorgalommal keressen és mutasson fel minden adatokat, azok világánál elmult századok borongó homályát deritse fel és ugy tüntesse a tárgyalt korszakot olvasója elé, hogy az minden oldalról lehetőleg megvilágittassék, hogy aztán az olvasó a vázolt esemény valóságáról meggyőződést szerezhessen.
...
Szóval az egész mü tendentiája, nem megvilágitása a multnak, és nem felvilágositása, hanem szándékos és roszakaratu félrevezetése az olvasónak. Mert szerző müvében megteszi mindazt, mit leleményes és élelmes prókátor igazságtalan ügy védelmezése közben perirataiban megtenni képes, mely leleményességgel és élelmességgel azonban mint történelemiró a nagyközönség előtt fellépni, - hála istennek - nagy Magyarországon még minél kevesebb vállalkozó akadna!
Ime ilyen mű a "Jászkun redemptio története" és bizony nagy botlás volt szerzőjétől, hogy saját müvében önmaga irt arra panegyricont, mely a tárgyismerettel birók előtt valóban satyrának tünik fel.
Kérdéses mü folyó évi augusztus végén került birtokomba, és lehetetlen volt megbotránkozásomnak kifejezést nem adni a cynismuson, melylyel szerző a jászkun nagyobb birtokosokat és értelmiséget nyiltan vádolni nem átalja, mintha t. i. azok a szegénységtől jogtalan uton elragadták volna redemptioból eredő jogaikat.
Noha pedig a redemptioból eredő jogok engem legkevésbbé sem érdekelnek, de mert a fentebb jelzett karczagi és kisujszállási arányositási perekben, mint ügyvéd én képviselem az alperes birtokosságot, és mert a Jászkun kerületekben 16 éven át viselt városi és megyei hivataloskodásom alatt elég alkalmam is volt az itteni birtokviszonyokkal megismerkedni: elhatároztam magam arra, hogy a Jászkun birtokviszonyok fejlődését és jogi alapját a közönséggel megismertessem.
Mindenek előtt ki kell azonban jelentenem, hogy a redemptio idejéről (1745.) akár a Jászkun kerületek, akár a községek levéltáraiban hasztalan keresnénk a Jászkun birtokviszonyok alapját és alakulását előtüntető rendszeres, - sőt csak egyszerü munkálatot is, ilyen nincs; nincs pedig természetesen azért, mert a jászkun ősök annyira a jog és természeti igazság kifolyásának tekintették, a községeik kebelében e tekintetben csaknem egyöntetű eljárásaikat, mikép azokat irásban is megörökiteni egészen feleslegesnek vélték.
Nem lévén tehát a redemptio idejéből semmi rendszeres munkálat a birtokviszonyok tekintetében: azoknak t. i. a birtokviszonyoknak alakulását és fejlődését, csakis hiteles okmányokban constatált tényekből álapithatjuk meg.
...