---

Tartalom

AJÁNLÁS
BEVEZETÉS

1. ETNIKAI VALLÁSOK
1.1 NÉHÁNY ETNIKAI VALLÁS TÖRTÉNETI BEMUTATÁSA ÉS JELLEMZÉSE
1.11 A korai konfucianizmus és a korai taoizmus Kínában
  a) A korai konfucianizmus
  b) Lao-ce korai taoizmusa
1.12 A korai sintoizmus Japánban
1.13 Az Álmodás népe: az ausztráliai őslakók vallása
1.14 A nyugat-afrikai jorubák vallási hiedelmei
1.15 Az észak-amerikai irokéz indiánok vallása
1.16 A közép-amerikai aztékok vallása
1.17 A dél-amerikai inkák vallása
1.2 A BEMUTATOTT ETNIKAI VALLÁSOK KERESZTÉNY ÉRTÉKELÉSE
1.21 A korai konfucianizmus és a korai taoizmus keresztény szemmel
  a) A korai konfucianizmus keresztény megítélése
  b) A korai taoizmus keresztény értékelése
1.22 A korai japán sintoizmus a keresztény látásban
1.23 Az Álmodás népének vallása keresztény szemmel
1.24 A nyugat-afrikai jorubák hite keresztény nézőpontból
1.25 Az észak-amerikai irokézek keresztény megítélése
1.26 A közép-amerikai aztékok vallásának keresztény értékelése
1.27 A dél-amerikai inkák vallása a keresztény látásban
1.28 A bemutatott etnikai vallások személyes értékelése

2. A HINDUIZMUS
2.1 A HINDUIZMUS TÖRTÉNELMI KORSZAKAI ÉS SZENT SZÖVEGEI
2.11 A védikus brahmanizmus korszaka (Kr. e. 2000-800)
2.12 Az Upanisádok kora (Kr. e. 800-500)
2.13 A reformok kora (Kr. e. 500-200)
2.14 A klasszikus hinduizmus első időszaka (Kr. e. 200 - Kr. u. 900)
2.15 A klasszikus hinduizmus második időszaka (900-1300)
2.16 Az iszlámmal és a kereszténységgel szembesülő hinduizmus időszaka (1300-1800)
2.17 A brit uralom és a modern hinduizmus kora (1800-tól)
2.2 AZ ABSZOLÚTUM FOGALMA, AZ ÜDVÖSSÉG KERESÉSE ÉS AZ ERKÖLCS A HINDUIZMUSBAN
2.21 A rejtőzködő Brahman a hindu istenek sokaságában
2.22 Az üdvösség keresése a hinduizmusban
2.23 Az erkölcsi jó és rossz a hinduizmusban
2.3 A HINDUIZMUS KERESZTÉNY ÉRTÉKELÉSE
2.31 Az isteni misztérium
2.32 Az üdvösség
2.33 Az erkölcs
2.34 Személyes értékelés

3. A BUDDHIZMUS
3.1 A BUDDHIZMUS TÖRTÉNETE ÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
3.11 Buddha élete és tanítása
  Buddha élete
  Buddha tanítása
  Buddha tanításának írásba foglalása
3.12 A buddhizmus főbb irányzatai és ezek terjedése
  a "kis szekér" és a "nagy szekér"
  a dhjána
  a Tiszta Föld-buddhizmus
  a "gyémánt szekér"
  a tibeti buddhizmus vagy lámaizmus
3.2 A VÉGSŐ VALÓSÁG FOGALMA, AZ ÜDVÖSSÉG KERESÉSE ÉS AZ ERKÖLCS A BUDDHIZMUSBAN
3.21 A végső Valóság Buddha tanításában és a buddhizmusban
3.22 Az üdvösség a buddhizmusban
3.23 Az erkölcs a buddhizmusban
3.3 A BUDDHIZMUS KERESZTÉNY ÉRTÉKELÉSE
3.31 A Nibbána mint végső Valóság
3.32 Az üdvösség
3.33 Az erkölcs
3.34 Személyes értékelés

4. A ZSIDÓ VALLÁS
4.1 A ZSIDÓSÁG ÉS A ZSIDÓ VALLÁS TÖRTÉNETE
4.11 Ábrahámtól Mózesig (Kr. e. 2000 - Kr. e. 1300)
4.12 Mózes korától az első templom felépüléséig (Kr. e. 1300 - Kr. e. 960)
4.13 Az első és a második templom közötti időszak (Kr. e. 960 - Kr. e. 516)
4.14 A második templom felépítése és Jeruzsálem pusztulása között (Kr. e. 516 - Kr. u. 70)
  a perzsa uralom
  a hellén uralom
  a Makkabeusok
  a római uralom a templom pusztulásáig
4.15 Jeruzsálem pusztulásától az oszmán-török uralom kezdetéig terjedő időszak (70-1517)
  a római és a bizánci uralom időszaka (70-636)
  az arab uralom (636-1099)
  a Jeruzsálemi Királyság időszaka (1099-1291)
  a mamlúkok uralma (1291-1517)
4.16 Az oszmán-török uralom kezdetétől Izrael állam megalakulásáig (1517-1948)
4.2 ISTEN, AZ ÜDVÖSSÉG VÁRÁSA ÉS AZ ERKÖLCS A ZSIDÓ VALLÁSBAN
4.21 Az egyetlen Isten a zsidó vallásban
  az Örökkévaló pozitív vonásai
  az Örökkévaló negatív jellemzői
4.22 A zsidó üdvösségvárás
4.23 Az erkölcs a zsidó vallásban
4.3 A ZSIDÓ VALLÁS KERESZTÉNY ÉRTÉKELÉSE
4.31 Az Ószövetség és az Újszövetség Istenének azonossága
4.32 A Messiástól várt üdvösség
4.33 A Tórában megfogalmazott erkölcsi tanítás értéke
4.34 Személyes értékelés

5. AZ ISZLÁM
5.1 AZ ISZLÁM FŐBB TÖRTÉNETI KORSZAKAI, SZENT IRATAI ÉS IRÁNYZATAI
5.11 Az iszlám születése: Mohamed próféta és kora (570-632)
5.12 Az iszlám terjedése a négy "igaz úton vezérelt" kalifa alatt (632-661)
5.13 Az iszlám a damaszkuszi Omajjád Kalifátus idejében (661-750)
5.14 Az iszlám a bagdadi Abbászida Kalifátus idején (750-1258)
  Nyugat
  Kelet
5.15 Az iszlám a mamlúk szultánok és a kairói kalifák alatt (1258/61-1517)
5.16 Az iszlám az oszmán szultán-kalifák alatt (1517-1924)
5.17 Iszlám államalakulatok az oszmán kalifátus megszűnése (1924) után
5.2 ISTEN, AZ ÜDVÖSSÉG VÁRÁSA ÉS AZ ERKÖLCS AZ ISZLÁMBAN
5.21 Allah az egyetlen és leghatalmasabb Isten
  Allah pozitív vonásai
  Allah negatív vonásai
    a harcra szólító áják történelmi környezete
    a dzsihád fogalma és különféle formái
5.22 A muszlim üdvösségvárás
5.23 Az erkölcs az iszlámban
  az iszlám öt oszlopa
  a tízparancsolatra emlékeztető kinyilatkoztatások
5.3 AZ ISZLÁM KERESZTÉNY ÉRTÉKELÉSE
5.31 Allah és a kereszténység Istenének azonossága
5.32 A muszlim és a keresztény üdvösségvárás
5.33 Az iszlám erkölcsi tanításának értéke
  az iszlám öt pillérének értékelése
  a tízparancsolatra emlékeztető kinyilatkoztatások értéke
  párbeszéd a politikai iszlám és a politikai kereszténység között
5.34 Személyes értékelés

6. A MESSIÁS EGYHÁZÁN KÍVÜL NINCS ÜDVÖSSÉG
6.1 AZ EGYHÁZON KÍVÜL NINCS ÜDVÖSSÉG
6.11 Az egyházfogalom történeti változásai
6.12 "Az egyházon kívül nincs üdvösség" formula jelentésváltozásai
6.2 KRISZTUSON KÍVÜL NINCS ÜDVÖSSÉG
6.3 KATOLIKUSKÉNT HIRDESD AZ EVANGÉLIUMOT!

Jegyzetek
A Szent Jeromos Bibliatársulat által 1997-ben készített bibliafordítás könyveinek neve és rövidítése
A héber Biblia (Tanakh) könyveinek neve és fejezetei
Forrásjegyzék, képjegyzék

---

Ajánlás

2018-ban Wim Wenders filmet készített "Ferenc pápa - egy hiteles ember" címmel. A film nyitó- és záróképe az Assisi Szent Ferenc-bazilika előtti tér. A zárókép felidézi a világvallások imatalálkozóját, amelyre első alkalommal Szent II. János Pál pápa hívta meg a vallási vezető- ket 1986-ban Assisibe. Ennek a találkozónak előzménye a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű dokumentuma, majd a VI. Pál pápa által megalapított Vallásközi Párbeszéd Tanácsa 1964-ben. Nem lehet véletlen, hogy Wim Wenders, mint rendező, ráérzett arra, hogy Ferenc pápa és Assisi elválaszthatatlan kapcsolatot képeznek. Már a névválasztás is egyértelműen Assisi Szent Ferenc szellemi örökségére utalt, amelynek fontos eleme a párbeszédre való készség és bizalom más vallások képviselői iránt. Gondoljunk csak arra, hogy Szent Ferenc meglátogatta a Szultánt. Ez a jelenet szintén szerepel a filmben. Ferenc pápa 2016-ban maga is részt vett Assisiben a vallási vezetők imatalálkozóján, folytatva elődeinek példáját. Amikor a film készült, még nem tudhattuk, hogy Ferenc pápa 2019-ben Abu-Dzabiba látogat és 2021-ben pedig Irakba, ahol a muszlim vallási vezetőkkel találkozott. Azt sem tudhattuk, hogy 2020-ban a pápa kiadja a "Mindnyájan testvérek" című enciklikáját, amelyet szintén Assisiben írt alá.

Ez a folyamat egyértelműen jelzi katolikus egyházunk bátor "nyitását" más vallások felé.

A vallásközi párbeszéd feltételezi ezeknek a vallásoknak ismeretét és azt a komoly, felelős teológiai vizsgálódást, amely a közös irányokat feltárja.

Miközben megismerjük más vallások hitrendszerét, a saját keresztény hitünk "Messiás"-fogalma is egyre gazdagodik, és új megvilágításba kerül.

Turay professzor úr hittankönyv-sorozatának zárókötete ebben ad hiányt pótló eligazítást.

Nagymaros, 2021.
dr. Beer Miklós

---