Varga Árpád
Lényem anyám virága
TARTALOM, AJÁNLÁS
Tartalom
A szerkesztők ajánlása
A szerző előszava
Szecskaavató
Egy nappal a születésnapom előtt
Emberi táj
Majorokban
Mint a bogár
Panaszok
Kifejez vagy lefejez
A költészet napján
Írj, ha...
Egyenes ember
Szeretet nélkül
Nemzedékek között
Néma mozaikok
Felkeltő álom
Álmos álmok világa
A szerelem előszele
Csak...
Hamis idilli kép
Rosszindulat
Régi mentorok
A bölcs
Kócbabák
Fejfákról szólón
Eleve elevenen
Néha hazudni kell
Ha mindent értenél
Nézz csak körbe!
Csóróság
Restanciák
Titkos társaságok
Fenekedőkhöz
Idegen
Egyedülvalóság
Szociális evolúció
Élünk, hogy dolgozzunk
Írói ambíció
Két hazugság
Igazgyöngy dogma
Ábrándból valóság
Megtartók
Pszt!
Mielőtt lopnál
Képviselő
Erdei süppedék
Halottak a múltban
Naponta
Macskamódi
Mitől döglik a légy?
Úri folt
Iskola ma
Ők is készülődnek
Igaz ember szerelme
furcsa empátia
Madárraj
Egyszer: csak szeretni
Nyomasztó
Portáról
Napi gyakorlat
Idegen tollak egy előadásból
mármint, is
Kolonc vagy konc
Nincs választás
Ha jó ember vagy
Kiapadhatatlan forrás
lelki összecsapások
Téli aforizmák II.
Verseny nélkül
Otthonfoglalás
Gondolati szerelem
A teremtés nyelve
Halakat etetek
Te csak
Számkivetett, ha számol
Sír-e a lelketlen?
Ateista, materialista, szcientista...
Más tavasz
Szubsztancia
kiüresített szófolyam
Téli magányban
Szellemi sajátosság
Ajánlás
"Éles a nyelvem, nem tagadom. / Ha sért az igazság, feloldom." - így kezdi Varga Árpád Hamis idilli kép című versét. Ez a két sor szépen jellemzi szerzőnk alkotói hitvallásának alapjait: ami a szívén, az a száján; s ezt egy művésznek feltétlenül fel kell vállalnia ahhoz, hogy embertársai előtt megvilágítson bizonyos dolgokat; elmondja véleményét úgy, ahogy talán más is gondolja, de nem meri, vagy nem tudja.
De nemcsak a társadalmat, magyar népünket érintő kérdésekben őszinte, hanem a családi kapcsolatait illetően is. Kitárulkozik az olvasó előtt, mély érzelmeket foglal soraiba.
Ebben a kötetben felnőni látjuk az anno még tizenegy évesen kombájnokról és traktorokról verselő kisfiút. A felnőtté válás drámája kibontakozik a versekben, mert a nyitott szívvel a világ felé forduló fiatalembert gyakran érik csalódások. Szeretné, hogy a világ idilli hely legyen, de aztán azzal szembesül, hogy embertársai nagy része nem tud békésen a másik mellett élni. Pozícióharc, túlkapás, irigység, rosszindulat, pénzhajhászás, lopás, hazugság, s sorolhatnánk még a kötetben előforduló "civilizációs mellékhatások"-at, egyéb emberi bűnöket, amelyek között kénytelen élni, írni és tanítani.
Tanáremberként keresi a bölcsek társaságát, hangsúlyozza az olvasás fontosságát, tudatosan alkot, s így szól az olvasóhoz.
Hallgassuk meg Varga Árpád líráját, mert erős, szubjektív, mélyről jön, társadalmunkért aggódik és őszinte.
Zsoldos Árpád és Adrienn
szerkesztők
Irodalmi Rádió