Horváth Mihály
Párhuzam az Európába költözködő magyar nemzet s az akkori Európa polgári s erkölcsi míveltsége között
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
ELSŐ RÉSZ. EURÓPA POLGÁRI ÉS ERKÖLCSI MŰVELTSÉGE A MAGYAROK BEJÖTTEKOR
I. Franczia-, Német- és Olaszország polgári és erkölcsi műveltsége
II. Európa egyéb országainak műveltsége
III. A keleti birodalom műveltsége
MÁSODIK RÉSZ. AZ EURÓPÁBA KÖLTÖZKÖDŐ MAGYAROK POLGÁRI S ERKÖLCSI MÍVELTSÉGE
HARMADIK RÉSZ. EURÓPA S A MAGYAROK POLGÁRI ÉS ERKÖLCSI MŰVELTSÉGE KÖZTI KÜLÖNBSÉG
Miben s mennyire különbözött a nyugoti népek polgárisodása a magyarokétól?
Európa többi népei s a magyarok közti különbség műveltségi tekintetben
Előszó
A' Marczibányi-Intézet, 1834-ki junius 5-dikén tartott köz ülésében két száz ötven vft jutalom mellett, melly gróf Teleki László és József uraknak száz ötven, 's Jerney János úrnak, általa a' pályán nyert, száz vft adományából keletkezett, illy szerkezetű kérdést hirdetett ki: "Miben és mennyire különbözött az Európába költözködő magyar nemzetnek erkölcsi és polgári culturája Európának akkori culturájától?" 1836-ki augustus 29-keig, mint határnapig, egy munka érkezett illy jeligével: "Res ardua est vetustis novitatem dare, novis auctoritatem, obsoletis nitorem, obscuris lucem, fastidiosis gratiam, dubiis fidem, omnibus vero naturam." Plin. Hist. N. in Praef. Sorsa az értekezésnek függőben maradt, míg a' Marczibányi Intézet körül működő küldöttség 1845-ben dicső eml. Pártfogója József főherczeg-nádor által megszüntettetvén, 's maga az intézet az academiába bekebleztetvén, ez utóbbi az idézett pályamunkát 1846. január 2. átvevé, 's azt osztályi vizsgálat alá bocsátotta.
A' három birálók, Bajza József, Czech János és Péczely József rendes tagok, egy értelemmel oda nyilatkoztak, hogy szerző a' kérdést helyesen fogta fel, szorgalommal járt el az adatoknak birálatosan választott és használt kútfőkből összeszedésében, 's itélettel és részrehajlatlansággal feldolgozásában: minél fogva, ha a' kérdés, egy részt a' források' szűke miatt, teljesen kimerítve nincs is, de igen meg van közelítve. Ez okok által indíttatván az academia, 1846. december 14-d. tartott nagy gyülésében ez értekezést mind jutalomra, mind kinyomatásra méltatta. Az ez után felbontott jeligés levél Horváth Mihályt vallotta szerzónek.
Költ Pesten, a' m. t. t. május 31. 1847. tartott kis gyülésében
Toldy Ferencz, sk.
titoknok