Ruda Gábor
Adalékok a muravidéki magyarok kultúrájához
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezető
Interjúk
Gondolatok a szlovéniai Muravidéken alkalmazott kétnyelvű oktatási modellről
Vázlat a muravidéki magyar és a rábavidéki szlovén iskolamodellhez
Változtatások szükségessége a kétnyelvű oktatásban
Magyaroktatás Ljubljanában
A muravidéki ember sziszifuszi köztes léte
"Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?"
A muravidéki kétnyelvűség lélektani vonatkozásairól
Anyanyelvi dominancia és nemzeti identitás
Határon átnyúló tudományos-kulturális együttműködés
Kiállítások és könyvbemutatók
Szakmai gyakorlat a szlovéniai Muravidéken
Civil szervezet és egyetem kapcsolata
A Pártosfalvi Kétnyelvű Általános Iskola
Továbbvezető tematikus bibliográfia
Záró gondolatok
Függelék
Bevezető
A kötetbe olyan tanulmányok és rövidebb írások kerültek be - voltaképpen időrendi sorrendben -, amelyek már folyóiratokban vagy / és gyűjteményes kötetekben az elmúlt évek során megjelentek. Legtöbbjük a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) gondozásában, emellett a Maribori Egyetem Magyar Tanszéke, vagy a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet kiadványaiban is.
A Muravidékről szerzett első közvetlen tapasztalatok egy 1995 nyarán tett utazásnak köszönhetők, amely során több személlyel is sikerült elbeszélgetni a szlovéniai magyarokat érintő fontosabb kérdésekről. Ezekről a beszélgetésekről - szinte kivétel nélkül - videófelvétel is készült, kötetindító fejezetként három interjút közlünk. A beszélgetések központi témájává a sajátos jellegű muravidéki kétnyelvű oktatás helyzete vált, és a következő muravidéki utazás alkalmával, 1996 tavaszán sikerült a göntérházi iskolában tanítási órákat is meglátogatni. Az egyedi kétnyelvű oktatási modellel való gyakorlati szintű ismerkedés mellett elméleti felkészülésként a szakirodalom áttekintése elengedhetetlen volt, amely főként a Lendvai Könyvtárban és a budapesti Országos Idegennyelvű Könyvtárban valósult meg. Így született meg 1996 őszén a kötet második fejezetét képező, a kétnyelvű oktatási modellről szóló tanulmány, amely 1998-ban szinte egyszerre jelent meg Győri-Nagy Sándor Kétnyelvűség című folyóiratában és a szlovéniai magyarok kulturális folyóiratában, a Muratájban.
Már a kétnyelvű modellel való első találkozáskor is szembetűnt annak feloldhatatlan ellentmondásossága: olyan célkitűzései vannak (voltak), amelyeket a gyakorlatban szinte lehetetlen, ill. nem "célszerű" betartani. A probléma megvilágítására idézünk a kétnyelvű oktatás húsz éves fennállására írt tanulmányokból.
...
A kötetben olvasható következő tanulmányok (Vázlat a muravidéki magyar és a rábavidéki szlovén iskolamodellhez; Változtatások szükségessége a kétnyelvű oktatásban) szintén hozzájárulnak a muravidéki kétnyelvű oktatás problémáinak feltárásához, és ezekben is megfogalmazódnak korrekciós javaslatok.
Ezt követően egy rövidebb írás számol be a ljubljanai "magyar iskoláról" (Magyaroktatás Ljubljanában), arról a nagyon örvendetes szülői kezdeményezésről, hogy heti 1-2 alkalommal délutáni magyarórákat szerveznek a gyerekeknek.
A muravidéki ember sziszifuszi köztes léte című fejezetben irodalmi kitekintés során találkozhatunk C. Toplák János muravidéki költő, képzőművész egyik alapvető jelentőségű írásával.
"Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?" címmel olvasható a következő tanulmány, amely az 50 éves korát betöltő muravidéki kétnyelvű oktatási modellről próbál összefoglaló képet adni.
A muravidéki kétnyelvűség lélektani vonatkozásairól, valamint az Anyanyelvi dominancia és nemzeti identitás című fejezetekben találhatók ugyan a Muravidéktől első olvasásra esetleg távolinak tűnő párhuzamok, de ne tévesszük szem elől azt a módszertani megoldást, hogy bizonyos problémák csak úgy érthetők (és oldhatók) meg, ha a belső szemlélődést (amely egyébként teljesen jogos és indokolt) kiegészítjük / felváltjuk / összehangoljuk a külső megfigyelő szemszögével. A legfontosabb az összehangolhatóság, hogy az adott nemzeti kisebbségi közösség úgy kapjon (fogadjon el) "külső" tanácsokat, segítséget, hogy az kétoldalú megelégedést jelentsen.
...
Négy részre osztott tematikus bibliográfiával zárjuk a kötetet, a következő módon: Nyelv, nyelvi jogok és nyelvhasználat; Kétnyelvű oktatás, nemzetiségi iskolák; Irodalom, kultúra és identitás; Történelem. Ezek nagyjából fedésbe hozhatók az MBKKE tevékenységi körével: nemzeti kisebbségek oktatásügye, művészet és irodalom.
A Záró gondolatok utáni Függelékben az MBKKE-nek a témához tartozó fontosabb kiadványainak címlapjai találhatók. A Muravidék 3. számának az az érdekessége, hogy Győrffy Sándor főszerkesztő mellett Ruda Gábor, Wernke Bernát és a Muravidékről Zágorec-Csuka Judit is szerkesztője a lapszámnak. Az EVID már állandó jelleggel rendelkezik határon átnyúló szerkesztőséggel. Mivel a Függelék a Kárpát-medence könyv két újabb kötetével, két kiállításkatalógussal és két EVID számmal bővült, az online kiadás oldalszáma is emelkedett 152-ről 158-ra.