Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Jules Verne

A bégum ötszáz milliója ; A "Bounty" lázadói

TARTALOM, ISMERTETŐ


Tartalom


A BÉGUM ÖTSZÁZ MILLIÓJA.

I. Fejezet. Mister Sharp föllépése
II. Fejezet. Az iratok
III. Fejezet. A két tanuló-társ
IV. Fejezet. Otthon
V. Fejezet. A gyülés szine előtt
VI. Fejezet. Egy új jogkövetelő
VII. Fejezet. Az osztozás
VIII. Fejezet. Az Aczélváros
IX. Fejezet. A gyárban
X. Fejezet. Az Albrecht-akna
XI. Fejezet. A központi erőd
XII. Fejezet. A sárkány barlangja
XIII. Fejezet. A halál itélet
XIV. Fejezet. A menekülés
XV. Fejezet. Tudósítás Frankvárosról
XVI. Fejezet. Ebéd Sarasin tudornál
XVII. Fejezet. A tanács
XVIII. Fejezet. A jövevény
XIX. Fejezet. "Harczra készülőben"
XX. Fejezet. A san-francziskói tőzsde
XXI. Fejezet. Két franczia egy erőd ellen
XXII. Fejezet. Szóváltás puskagolyókkal
XXIII. Fejezet. A titkos ajtó
XXIV. Fejezet. A csomó boga
XXV. Fejezet. Családi ügyek

A "BOUNTY" LÁZADÓI.

I. Fejezet. Kitaszítva
II. Fejezet. Az elhagyatottak
III. Fejezet. A lázadók útja
IV. Fejezet. Mi lett a "Bounty"-ból?



Ismertető

Dr. Sarrasin francia orvos meglepetve értesül, hogy egy indiai nagyúr hatalmas vagyonának örököse. Az örökséget jótékony célra, mintaváros építésére használja fel. Az örökség második fele dr. Schulze német kémiaprofesszoré. Ebből hozza létre Stahtstadt-ot, a világ legnagyobb ágyúépítő telepét. Feltalálja az óriáságyút, valamint a szénsavval töltött fagyasztó-mérgező lövedéket, és találmányát a jólét városa, a közelben lévő France-Ville ellen akarja felhasználni. Kísérletét először Marcel Bruckmann - dr. Sarrasin fiának barátja - élete kockáztatásával meghiúsítja. Később saját lövedéke pusztítja el a hatalomvágyba félig már beleőrült kémiaprofesszort, aki meg van győzödve a németek világuralmi elhivatottságáról. Az elpusztult ágyúgyár romjaiból Bruckmann hasznos, békés üzemeket létesít, és együttműködik a mintaváros békés lakóival, végül jótettei jutalmául elnyeri Jeanne-nak, barátja testvérének kezét is.

Verne egyik legnépszerűbb könyvét 1879-ben, a németek kieli arzenáljában tett látogatásának hatására írta. Benne a német militarizmust ítéli el az általános emberi humánum nevében.

Forrás: Legeza Ilona ismertetője

https://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2312
×