---

Tartalom

ELSŐ RÉSZ
I. A gróf: Itt a névjegyem! A kapitány: És itt az enyém
II. Melyben Servadac Hektárnak és szolgájának, Ben Zoufnak testi és lelki képét adjuk
III. Amelyből megtudjuk, hogy Servadac kapitány költői lelkesedését mint zavarja meg egy végzetes lökés
IV. Melyben az olvasó tetszése szerint szaporithatja a felkiáltó és a kérdőjeleket
V. Amelyben fizikai törvények változásáról esik szó, anélkül, hogy ennek az okát tudnák
VI. Melyben az olvasó kénytelen Servadac kapitányt elkisérni első kirándulására az uj területen
VII. Melyben Ben Zouf ugy érzi, hogy a főkormányzó egy kicsit elhanyagolja őket
VIII. Melyben a Vénuszról és Mercurról esik szó
IX. Amelyben Servadac kapitány egy sereg kérdést tesz, de választ nem kap
X. Melyben a távcső és kutasz segélyével némi nyomát igyekeznek megtalálni az algiri területnek
XI. Servadac kapitány felfedezi a katasztrófától megkimélt félszigetet, mely" azonban csak egy sir
XII. Melyben Prokop hadnagy, miután tengerészeti mivoltában is megtette kötelességét, beletörődik az Isten akaratába
XIII. Melyben szó esik Murphi brigadérosról, Oliphant őrnagyról, Pim káplárról és egy lövegről, mely a szemhatáron tul tünik el
XIV. Melyből bizonyos feszültségre lehet következtetni a nemzetközi viszonyokban és amely földrajzi balvégzetre visz
XV. Melyben azon fáradoznak, hogy felfedezzék az igazságot
XVI. Amelyben látni fogjuk, hogyan tart Servadac kapitány a kezében mindent és mi marad meg egy nagy szárazföldből
XVII. Melyben találóan odairhatnánk: ettől eddig
XVIII. Melyben Gurbi-sziget kormányzójának fogadtatásáról és a távollétében történt eseményekről van szó
XIX. Amelyben Servadac kapitányt egyhanguan a Gallia főkormányzójának ismerik el
XX. Mely azt a bizonyitékot szolgáltatja, hogy mindig lehet fényt látni a szemhatáron, ha csak jól figyel az ember
XXI. Amelyben az olvasó megtudja, milyen pompás meglepetésben részesiti a természet egy nap a Gallia lakóit
XXII. Mely egy kis fizikai kisérlettel fejeződik be
XXIII. Amely egy nagyon fontos eseményről szól, mely esemény az egész telepet felizgatta
XXIV. Amelyben Servadac kapitánynak és Prokopnak végre sikerült megfejteni a kozmográfiai rejtélyt

MÁSODIK RÉSZ
I. Melyben a Gallia-bolygó harminchatodik lakóját minden különösebb szertartás nélkül bemutatják 125
II. Melynek utolsó szavai felvilágositják az olvasót arról, amit kétségkivül már előre is kitalált
III. Néhány változtatása a régen ismert tárgynak, az üstökösökről és a naprendszer más vándorairól
IV. Amelyben Rosette Palmyrin annyira el van ragadtatva a sorsától, hogy ez némi gondolkodásra ad okot
V. Amelyben Rosette Palmyrin tanár nagyon rosszul bánik Servadac tanitványával
VI. Melyben arról fogunk meggyőződni, hogy Rosette Palmvrin teljes joggal, nagyon hiányosnak mondja a kolónia anyagát
VII. Melyben Izsáknak remek alkalma nyilik arra, hogy pénzét 1800 százalékkal értékesitse
VIII. Melyben a tanár és tanitványai csak sextilliókkal, kvintilliókkal és a milliárdok egyéb többszörösével foglalkoznak
IX. Melyben egyesegyedül a Jupiterről, az üstökösök e nagy rendzavarójáról lesz szó
X. Amelyből tisztán kitetszik, mennyivel jobb a földön utazni, mint a Gallián
XI. Amelyben a Gallia tudósvilága elgondolkozva halad a végetlen világürben
XII. Hogy ünnepük januárius 1-ét a Gallián és hogy végződik ez az ünnepnap
XIII. Melyben Servadac kapitány és társai megteszik azt az egyetlen dolgot, amit tenniök lehet
XIV. Mely bizonyságot szolgáltat arról, hogy az ember nem arra való, hogy 132 millió mértföldnyire legyen a naptól
XV. Melyben emlités történik Rosette Palmyrinnak és Hakhabut Izsáknak egymással való első és utolsó érintkezéséről
XVI. Amelyben Servadac kapitány és Ben Zouf elmegy, de ugy jön meg, ahogy elment
XVII. Melyben a földre való visszatérés fontos kérdéséről és Prokop hadnagy egy merész tervéről van szó
XVIII. Melyből megtudjuk, a Gallia-lakók hogyan készülnek arra, hogy egész csillagzatukat madártávból nézzék
XIX. Melyben fel vannak jegyezve a léghajó utasainak az érzései és egyéb dolgok
XX. Amely a regények szabályának ellenére nem a hős házasságával végződik

---

Ismertető

Jules Verne irodalmi örökségének magas értéke kétségbevonhatatlan, és itt nem csupán a kalandregény-stílus fellendítéséről van szó, hanem a gőzpunk és a tudományos fantasztikum megalapozásáról is. Ha hozzáteszem, hogy mindez némi szatirikus humorral keveredik, akkor nagyjából képet kaptunk az írásairól.

Főhősei általában elég agilisak ahhoz, hogy nekünk, modern olvasóknak például - némi anakronizmussal - Indiana Jones is eszünkbe jusson róluk. Servadac kapitány, a fiatal, de máris két háborút megjárt francia katonatiszt nagyjából rendelkezik is Jones tanár úr minden fizikai és érzelmi jellemzőjével, épp csak a tudományos érdeklődés hiányzik belőle. Pedig nem ártott volna, ha az iskolában nem a legrosszabb tanulók közé tartozik, mert akkor többet is megsejthetett volna a katasztrófa természetéből, amelynek következtében kényszerű utazásra indul.

Várnia kell, amíg felbukkan szerelmi vetélytársa a hajóján, és kiegészíti mindazt, amit ő hiányos tudományos ismereteivel kikövetkeztetett. Ellentéteiket félretéve a két férfiú együtt indul felfedezni jelentősen megváltozott környezetét - és nem, nem fogom ide leírni, hogy mi történt velük, mert ha Verne Gyuszi bácsi a könyv feléig titkolta ezt, akkor nekem nincs jogom elárulni. Ellenben azt elárulhatom, hogy a karakterek ismét a Vernétől megszokott szilárd jellemek, még ha e szilárdság esetenként nem is pozitív jellemző, hiszen többen is a népük vagy hivatásuk irodalmi karikatúrái, szatirikusan felnagyított jellemzőkkel és viselkedéssel. Ilyen a fizikusból lett csillagász tudós, az uzsorás kereskedő, az angol tisztek, és kicsit talán még a szerepet egyébként nem nagyon kapó spanyol földművesek is.

Mindemellett, ahogyan a Hódító Robur a repüléstörténet egyik dokumentuma, úgy a Hector Servadac Verne kora csillagászatának velős összefoglalása. Ma már akár meg is mosolyogjuk némelyik adatot, de nyilvánvaló, hogy a tudomány aktuális állása szerint Verne még szilárdan hitte, hogy például az űrben sem lehet mínusz hatvan foknál alacsonyabb a hőmérséklet.

Forrás: http://ekultura.hu

---