---

Tartalom

1. BEVEZETÉS

2. KUTATÁSI METODIKA ÉS METODOLÓGIA
2.1. Definíció, terminológiai változatok
  2.1.1. A definiálás nehézségei
  2.1.2. Terminológiai variációk
2.2. A kutatás metodikája
  2.2.1. A vizsgált országok kiválasztásának szempontjai
  2.2.2. A vizsgált időtartam
  2.2.3. A kutatás szintjei és területei
  2.2.4. A vizsgálati perspektíva
  2.2.5. Alkalmazott módszerek
  2.2.6. A Tertium Comparationis összetevői
    2.2.6.1. Az oktatáspolitikai elemzés metodikája
    2.2.6.2. A neveléstudományi vita elemzésének metodikája

3. AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS KONCEPCIÓJA EURÓPÁBAN
3.1. Az oktatáspolitikai vita perspektívája
  3.1.1. Az európai lifelong learning-vita
  3.1.2. A lifelong learning-program mint oktatáspolitikai koncepció
  3.1.3. Az Európai Unió mint oktatáspolitikai aktor
  3.1.4. Az Európai Unió lifelong learning-koncepciója
3.2. A neveléstudományi vita perspektívája
  3.2.1. A pedagógiai paradigma kritikája
  3.2.2. Az élethosszig tartó tanulás és az iskola
  3.2.3. Az élethosszig tartó tanulás és a felnőttképzés
  3.2.4 Exkurzus: Felkészítés az élethosszig tartó tanulásra a gyakorlatban: kooperatív tanulás

4. AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS MAGYARORSZÁGON (1996-2005)
4.1. Az oktatáspolitikai vita perspektívája
  4.1.1. A magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiája
  4.1.2. A Humanerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEF OP)
  4.1.3. A magyar köztársaság kormányának stratégiája az élethosszig tartó tanulásról
  4.1.4. Összefoglalás
4.2. A neveléstudományi vita perspektívája
  4.2.1. Új Pedagógiai Szemle
  4.2.2. Felnőttoktatás és Felnőttképzés
  4.2.3. Köznevelés
  4.2.4. Összefoglalás

5. AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS NÉMETORSZÁGBAN (1996-2005)
5.1. Az oktatáspolitikai vita perspektívája
  5.1.1. Az élethosszig tartó tanulás. Egy modern oktatáspolitika vezérmotívumai (Das lebenslange Lernen. Leitlinien einer modernen Bildungspolitik)
  5.1.2. Akcióprogram az egész életet végigkísérő tanulásra (Aktionsprogramm "Lebensbegleitendes Lernen für alle")
  5.1.3. Az élethosszig tartó tanulás németországi stratégiája (Strategie für Lebenslanges Lernen in der Bundesrepublik Deutschland)
  5.1.4. Összefoglalás
5.2. A neveléstudományi vita perspektívája
  5.2.1. Pedagógiai folyóirat (Zeitschrift für Pädagogik)
  5.2.2. Riport (Report)
  5.2.3. A német iskola (Die Deutsche Schule)
  5.2.4. Összefoglalás

6. AZ EURÓPAI UNIÓ LIFELONG LEARNING-KONCEPCIÓJÁNAK ADAPTÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON ÉS NÉMETORSZÁGBAN (ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT)
6.1. Az oktatáspolitikai vita perspektívája
  6.1.1. A magyar és német oktatáspolitikai adaptáció hasonlóságai
  6.1.2. A magyar és német oktatáspolitikai adaptáció különbségei
  6.1.3. Az eltérő adaptáció okai
  6.1.4. Összegzés
6.2. A neveléstudományi vita perspektívája
  6.2.1. A magyar és német neveléstudományi adaptáció hasonlóságai
  6.2.2. A magyar és német neveléstudományi adaptáció különbségei
  6.2.3. Az eltérő adaptáció okai
  6.2.4. Összegzés
6.3. A két vizsgált terület kutatási eredményeinek összehasonlítása
  6.3.1. Az összehasonlító vizsgálat eredménye
  6.3.2. A kutatási eredmények neveléstudományi jelentősége
  6.3.3. A kutatási eredmények társadalompolitikai jelentősége

7. Összegzés és kitekintés

FELHASZNÁLT IRODALOM

---

Bevezetés

Lifelong learning - magyarul: az élethosszig tartó tanulás - eszméje az utóbbi évtizedek során nemcsak a legfontosabb pedagógiai paradigmává vált egész Európában, hanem az Európai Unió oktatáspolitikai reformkoncepcióinak összefoglaló fogalmává is. Az élethosszig tartó tanulás 1996-ben kikiáltott európai éve óta a lifelong learning-program a modern idők társadalmi, politikai és gazdasági változásaira adható egyetlen válasznak számít Európában.

Jelen kutatás középpontjában az Európai Unió lifelong learning-programja áll. A koncepciót egyrészt az európai integrációs folyamat keretében, másrészt annak részeként vizsgáljuk az 1996-2005 időszakban. A vizsgálat két szintet foglal magában: az Európai Unió szintjét, valamint a kiválasztott tagországok - Németország és Magyarország - szintjét.

A vizsgálat kiindulópontja az a feltevés, miszerint az Európai Unió tagállamai az EU lifelong learning-koncepciójának adaptálása során (oktatás)politikájukat, intézményeiket és azok felépítését nem mechanikusan, azaz nem az EU-előírások egyszerű átvétele révén alakítják, hanem mindig saját nemzeti érdekeik figyelembevételével valósítják meg. Jelen kutatásban Radaelli definícióját átvéve, erre a jelenségre az európaizálódás fogalmát használjuk, amelyen a nemzeti (oktatás)politikák logikájában az európai integráció hatására megjelenő változást értjük. A politikai cselekvés logikájának megváltozását a kiválasztott országokban két területen vizsgáljuk: a nemzeti oktatáspolitikában, valamint a neveléstudományi vitában. A "figyelembevétel - értelmezés - adaptáció" többszintű elemzési séma segítségével nemcsak a lifelong learning-koncepció adaptációjának hasonlóságait és különbségeit elemeztük a vizsgált országokban, hanem az azt meghatározó tényezőket is.

---