---

Tartalom

1. BEVEZETÉS - CÉLOK, MÓDSZEREK

2. DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK

3. A CIGÁNY NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI, S ANNAK OKTATÁSPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI
3.1 Néhány bevezető megjegyzés a módszertan problémáiról
3.2 A hazai össznépesség és a cigány népesség várható alakulása
3.3 A cigány lakosság néhány iskolázottsági jellemzője Magyarországon

4. AZ ÓVODAI ELLÁTÁS
4.1 Bevezetés - korosztályi létszám és az óvodások száma
4.2 Az óvodák fenntartói szerkezete
4.3 Rövid regionális kitekintés
4.4 Az óvodai ellátás finanszírozása
4.5 Az óvodai ellátás kiadásai és néhány hatékonysági jellemzője nemzetközi összehasonlításban
4.6 Hátrányos helyzetű csoportok az óvodában
4.7 Az állami támogatás aránya az óvodai ellátás kiadásaiból
4.8 Befejezésül az óvodai ellátás finanszírozásáról

5. GYÓGYPEDAGÓGIAI KÉPZÉS
5.1 A fogyatékos tanulók létszámának alakulása
5.2 A gyógypedagógiai oktatási rendszer néhány jellemzője
5.3 A finanszírozás
5.4 Befejezésül a gyógypedagógiai képzésről

6. SZAKKÉPZÉS
6.1 Az iskolarendszerű szakképzés
6.2 A szakképzés arányai
6.3 Iskolarendszeren kívüli szakképzés
6.4 A szakképzésről befejezésül

7. A FELSŐOKTATÁS
7.1 A felsőoktatási létszámok és kiadások
7.2 A tandíj
7.3 A hallgatók támogatása
7.4 Cigány tanulók a felsőoktatásban
7.5 A felsőoktatás képzési szerkezete - és az esélykiegyenlítés
7.6 Befejezésül a felsőoktatásról

8. FELNŐTTKÉPZÉS
8.1 A felnőttképzés fogalma
8.2 A felnőttképzés hazai részvételi jellemzői
8.2.1 Az iskolarendszerű felnőttképzés részvételi jellemzői
8.2.2 Az iskolarendszeren kívüli szakképzés
8.2.3 A munkahelyi képzés
8.3 A felnőttképzés részvételi jellemzői a fejlett országokban
8.4 A felnőttképzés ráfordításai
8.4.1 Az iskolarendszerű felnőttképzés államháztartási ráfordításai
8.4.2 Az iskolarendszeren kívüli szakképzés államháztartási kiadásai
8.4.3 A felnőttképzés egyéni és munkáltatói kiadásai
8.4.4 A felnőttképzés szereplőinek összes ráfordítása
8.5 Hátrányos helyzetűek a felnőttképzésben
8.6 Összegzés a felnőttképzésről

9. ZÁRÓGONDOLATOK A HÁTRÁNYKIEGYENLÍTÉSBEN ALAPVETŐ SZEREPET JÁTSZÓ OKTATÁSI ALRENDSZER-ELEMEK FINANSZÍROZÁSÁRÓL

10. FELHASZNÁLT IRODALOM

---

Bevezetés

A hazai oktatás rendszerváltás óta elmúlt időszakában az oktatási alrendszer lényegében minden elemére (a közoktatásra, a szakképzésre, a felsőoktatásra, a felnőttképzésre) új törvények születettek, - s jól lehet ezeket a törvényeket ezen időszak alatt igen sokszor módosították is, - mégis .ebben a másfél évtizedben kialakult, s konszolidálódott a hazai oktatásügy jogi, működési keretrendszere.. Ezen időszak alatt kialakult, s - a kisebb, nagyobb változások ellenére - nagyjából stabilizálódott az oktatás alrendszereinek finanszírozási módszere.

Közel három és fél kormányciklus után képet lehet alkotni arról, hogy az oktatás a kialakult új magyar demokráciában milyen gazdasági kondíciókat tudott elérni, s hogyan értékelhetők ezek a kondíciók nemzetközi összehasonlításban. Az oktatás átfogó gazdasági adatai - az alapfokú, vagy középfokú oktatásra - viszonylag jól ismertek, ugyanakkor az oktatási alrendszer olyan elemei esetében, mint az óvoda, és a gyógypedagógiai ellátás, vagy mint a szakképzés és a felnőttképzés alig ismertek. Ennek elsősorban az az oka, hogy ezek az alrendszer-elemek nem különülnek el finanszírozás szempontjából a közoktatástól. Pedig talán éppen ezek az alrendszer elemek játszanak legjelentősebb szerepet a hátrányok kiegyenlítésében.

Jelen munkában azt a célt tűztük ki, hogy a hazai oktatás - különös tekintettel a hazai oktatási statisztikákból hiányzó, s a hátrányok kiegyenlítésében fontos szerepet játszó alrendszereinek:

a.) óvoda,
b.) gyógypedagógiai képzés,
c.) iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés, és a
d.) felnőttképzés

gazdasági jellemzőit, kondícióit elemezzük, bemutassuk ezek elmúlt évtizedbeli, a századforduló körüli tendenciáit, - nemzetközi összehasonlításra is kitekintve. Célunk továbbá, hogy a tendenciák alapján, s a demográfiai folyamatok tükrében oktatáspolitikai következtetéseket fogalmazzunk meg.

Az eredeti célkitűzéseket kibővítve a vizsgálódást kiterjesztettük a felsőoktatásra is, - hiszen a tömegessé váló felsőoktatás esetében egyre nyilvánvalóbban felmerül ezen a területen is a hátrányos helyzetű rétegek oktatáshoz való hozzáférésének kiszélesítése.

Elemzésünk alapvetően a költségvetési és a zárszámadási törvények adataira, a minisztériumi dokumentumokra, esetenként szakértői becslésekre - s természetesen hazai és nemzetközi oktatási statisztikákra - támaszkodva mutatja be a vizsgált oktatási alrendszerek ráfordításait, forrásait, forrás-szerkezetét. Továbbá a fejlődési trendek vizsgálatával, s ezekre épülő előrebecslésekkel, valamint modell alkotással, s erre épülő előrejelzésekkel igyekszik a feltett kérdésekre választ találni.

---