---

Tartalom

ELŐSZÓ

1. HIT ÉS TUDOMÁNY
1.1 A SÁRGA VILLAMOS ÉS A TUDÁS
1.2 A HIT ÉS AZ ELEMZŐ GONDOLKODÁS
1.3 AZ ISMERETELEMZÉS
1.4 MESTERSÉGESEN GERJESZTETT ELLENTÉT
1.5 KÉTFÉLE HIT - KÖZÖS VONÁSOKKAL
1.6 HÁROM KARDINÁLIS KÉRDÉS

2. MILYEN EREDETŰ A VILÁG?
2.1 KÉT LÉNYEG - KÉT VEZÉRLŐELV
2.2 ŐSROBBANÁS ÉS MATEMATIKA
2.3 VÉLETLEN ÉS CSODA
2.4 HÁROMFÉLE HIT
2.5 LÉTEZIK-E EGYSZEMÉLYES HIT?
2.6 BÖLCS EGYMÁSRA HAGYATKOZÁS

3. MEGISMERHETŐ-E A VILÁG?
3.1 A MEGISMERÉS KÉT SÍKJA
3.2 AZ ISMERET MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE
3.3 A MEGISMERÉS MÓDSZEREI ÉS FORRÁSAI
3.4 KÉTFÉLE REMÉNY
3.5 A REMÉNYSÉG SEGÉDESZKÖZEI
3.6 AZ ŐSROBBANÁS ÉS A REMÉNY

4. MILYEN TERMÉSZETŰ A VILÁG?
4.1 A JÓSÁG FOGALMA
4.2 ASZIMMETRIKUS VILÁG
4.3 NÉGYFÉLE ERKÖLCSI ÁLLAPOT
4.4 AZ ŐSROBBANÁS ÉS A SZERETET
4.5 A KARDINÁLIS KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA

5. SZENVEDÉS ÉS BOLDOGSÁG
5.1 FÉLREÉRTÉSEK
5.2 SZENVEDÉS ÉS
5.3 A SZENVEDÉS ÉRTELME ÉS HASZNA
5.4 A BOLDOGSÁGRÓL

---

Előszó

Ez a kis mű a hitről, reményről és szeretetről szól, de nem kenetteljesen, hanem a "szürkeállományt" megdolgoztatóan: nyomozni fog utánuk. Ezen belül olyan nagy kérdésekkel foglalkozik, mint a világ eredete, a megismerés korlátai, a jó és a rossz viszonya, a szenvedés és a boldogság. Ennek kapcsán tisztáznunk kell az alapfogalmat. A hit nem hétköznapi értelemben vett vélekedés és főleg nem az irracionális, okkult jelenségekre vonatkozó hiedelem, hanem az evilágon túlira irányuló világnézeti felfogás. A mű alaphangját megadó mottó a következő lehetne:

Isten léte nem bizonyítható, mint ahogy nem bizonyítható Isten nemléte sem.

Ennélfogva mindenki, aki az élet lényegéről elgondolkozik, hívőnek számít, még az ateista is, mivel az ő felfogása se a tudásán, hanem a hitén alapul.

A kiemelésben Istent nagybetűvel írtam, mert tulajdonnév. Ez két további kérdést vet fel.

Mögöttes rendszer. Kétféle világnézet létezik: az egyik mögött logikus filozófiai rendszer áll, a másik ezt nélkülözi. A dialektikus materializmus és az egyistenhit mint objektív idealizmus kerek rendszert alkot. Ezért ezek logikailag egymással összevethetők, míg a többiek nem. Ebben a műben nagy hangsúlyt fektettem a logikára, kizárva az illogikus tényezőket.

Eltérő istenhitek. Az előbbiből következően nem fogok kitérni az ún. primitív vallásokra, illetve a többisten hitekre sem. Egy dolog ugyanis, hogy minden embert tiszteletben tartok, de a nézetek között vannak, amik nem tiszteletreméltók. Mi a tisztelendő mondjuk Baál bálványozásán? A görög mitológia kedves mese a számomra, de filozófiai síkon értékelhetetlen. Még a mű céljait kell elárulnom.

Nem célom bárkinek is a meggyőzése, a saját világnézetemnek a másé elé helyezése. Viszont feladatom az ellenkező kurzus megállítása, az istenhívőt lenéző, háttérbe szorító nézetek hamisságának a feltárása, vagyis az elemző felvilágosítás. Az ateizmus semmivel sem tudományosabb az istenhitnél, amivel kapcsolatosan a nem hívők sokszor meglehetősen félretájékozottak. Tessék csak például a boldogok a lelkiszegények kitételre gondolni, majd a mosolyt letörölve elolvasni a 6. pontban és megpróbálni megérteni, hogy valójában mit is jelent az. Talán az segít a boldogtalanokon.

HáBé

---