---

Tartalom

SUMMARY
ÖSSZEFOGLALÁS
ELŐSZÓ

I. RÉSZ - A MÉSZKŐKARSZT KIFEJLŐDÉSÉNEK ALAPELEMEI
1. Karbonát kőzetek
2. Repedezettség - a karbonátkőzetek másodlagos porozitását kialakító hegységszerkezeti tényezők
3. Törések (vetők) - a karszt vízrajzát kialakító elemek
4. Anizotróp vízvezetés - a kőzetek töréseinek és folyamatossági hiányainak hidrodinamikai következménye
5. A mészkőtartomány és karszt hidrodinamikai tulajdonságai
6. A hidrogeológia vízáramlásának típusai
7. Barlang - a karsztvízrendszer főeleme
8. A karsztfelszín víztelenítésének elemei

II. RÉSZ - BARLANGALAKÍTÓ TÉNYEZŐK - SZABÓ (1966) VIZSGÁLATAI
1. A kísérletek
2. Helyszíni vízelemzések
3. Barlangalakító tényezők
4. A barlangokban észlelt magas hidrokarbonát-tartalom eredete Létrás - Jávorkút térségében

III. RÉSZ - A KARSZT VÍZÁRAMLÁSAI
1. A karsztvíz turbulens áramlása és színtere
2. A karszt lamináris áramlása és helyszínének vizsgálata
3. Az 1958. és 2006. évi karsztárvizek összehasonlítása
4. Visszaesés a szakmai barbarizmusba
5. Lamináris szivárgással jellemzett karsztos tömeg funkcionális felbontása

IV RÉSZ - A HIDEGKARSZT
1. Leszálló beszivárgási zóna
2. Telitett zóna, a természetes víztároló

V. RÉSZ - ZÁRT, NYOMÁS ALATTI MÉLYKARSZT ZÓNA ÉS FORRÁSAI
1. A mélykarszt vízrendszere
2. A mélykarszt vízforrása
3. A mélykarszt vízáramlását meghajtó energia
4. A mélykarszt hőforrásai
5. A mélykarszt mechanizmusa

VI. RÉSZ - A MÉLYKARSZT ELEMEI ÉS DINAMIKÁJA
1. A mélykarszti vízvezető
2. A mélykarszt vízutánpótlása
3. A vízáramlás transzportációs zónája
4. A kibocsájtási zóna
5. A hőforrás
6. A víz felmelegedési zónája
7. A kőzetlehűlési zóna
8. A karszthegységi előtér nem karsztos fedőhegysége

VII. RÉSZ - A MÉLYKARSZ DINAMIKUS KAPCSOLATAI
1. Az erózióbázis szerepe
2. A hegységi mélykarsztot lefedő virtuális vízrekesztő képződmény
3. A mélykarszt vízforrása és töltése
4. A mélykarszti áramlás meghajtó motorja
5. A mélykarszt kinyerhető vízkészlete
6. Mélykarsztvíz belépése a hidegkarsztba
7. Fedőhegységi vízvezető és mélykarszt interakciója

VIII. RÉSZ - ÖSSZEFOGLALÓ SZINTÉZIS
A hegységi hideg- és mélykarszti vízrendszerek harmonikus együttműködése

IX. RÉSZ - A KELETI ELŐTÉR JELENTŐS MELEGVÍZKUTATÓ FÚRÁSAI
1. Pávai-Vajna lillafüredi melegvíz-kutató mélyfúrása
2. Selyemrét-2 (augusztus 20-2 sz.) melegvíz-kút
3. A mályi energiatermelés céljából mélyített termálkarsztvíz-kutató mélyfúrás

X. RÉSZ - ÖSSZEFOGLALÁS

XI. RÉSZ - KÖSZÖNETEK

XII. RÉSZ - IRODALOM

APPENDIX 1
Az Oroszkúti víznyelő - Csöves forrás (Közép-Szinva 1, csöves Vízmű forrás) kapcsolatának vizsgálata sózásos nyomjelzéssel

APPENDIX 2
G.L. Seymour tényrögzítő jegyzetei
Szinva-fő (Csöves) forrás komplex az 1964 évi vízkivételi mű létesítése előtt (négy névtelen forrás a patakmederben)
Gyenge Lajos Szinva-fő (Csöves) forrást célzó nyomjelzései
Csöves forrás és Oroszkút karsztvíz rendszerinek kapcsolata
A Csöves forrásba felszálló vízvezető kürtő
Computer monitor foto 1
Szlabóczky szakvéleményéhez csatolt térkép

APPENDIX 3.
Kelet
Közép
Nyugat

APPENDIX 4.
Rh-1 kút vízszintjei - 3
Rh-1 kút vízszintjei - 2
Rh-1 kút vízszintjei - 1

---

Összefoglalás

A Szerző földtani, kőzettani, laboratóriumi szemcseeloszlás, vegyi és helyszíni vízelemzések, valamint terepi kísérletek vizsgálati eredményeire alapozva bemutatja a karszt vízvezető interstíciáknak és járatainak fejlődési mechanizmusát, és a modern paleoklíma-vizsgálatok eredményeit felhasználva kifejtette a felszín fölé magasan kiemelkedő, meredek dőlésű karbonátkarszt mai szerkezetének és működésének a képét.

A vízvezetésre alig alkalmas tömör mészkő másodlagos, aktív és figyelemre méltó porozitását és áteresztőképességét a hegység szerkezeti fejlődése, erőteljes, gyakran átbuktatott felgyűrődése során kialakult finom repedezettség, elválási lapok kialakulása, réteg menti elcsúszások, haránttörések és rétegfelcsúszások során keletkezett finom repedésektől tágas üregekig terjedő méretű interstíciális terek összekapcsolt hálózata képezi. E terek erózió bázis feletti, tágasabb, és gravitációs energiát biztosító térszíneken elhelyeződő tagjait a gravitáció alatt turbulensen áramló, és korróziós energiát szállító vizek eróziós és vegyi oldó tevékenysége együttesen vízvezető csatornákká, barlangokká, felszín alatti folyókká alakították át. Az így kialakult felszín alatti vízhálózat gyűjti és szállítja az összefüggő repedéshálózatban felhalmozódott vizeket a karsztos hegység peremein elhelyezkedő, és karsztforrásnak nevezett kibocsájtási pontokhoz.

A felszín fölé magasan kiemelkedett karsztos hegységet magasan feltöltött völgyek, és jellegzetes emeletes vízrendszerek, történelmi barlangrendszerek jellemzik, amelyeket többnyire közel függőleges aknarendszerek kapcsolnak össze. Az emeletes karsztvízrendszerek kifejlődése a negyedkor erőteljes és ritmikus klímaváltozásainak a következményei abban, hogy a globális jégtakarók dimenzióinak jelentős és szakaszos változásai következtében az óceáni vízszintek, a globális erózió bázis térszíni magasságai, 100-120 métert süllyedtek és emelkedtek jelentős regressziós és transzgressziós, bevágódásokat és feltöltési ciklusokat okozva a szárazföldeken.

Az erózióbázis alá nagy mélységbe is kiterjedt hegységi karbonát kőzetekben mélységi meleg karszt fejlődött ki, amely hőenergiáját a Föld belső hőforrásaiból nyeri. A mélykarszti vízáramlás elszállítja a felvett hőenergiát egy hűvös geotermális szigetet hagyva maga után a mélykarszti víz leszálló zónájában.

A karsztfolyamat elemzése meghatározta, a dolgozat pedig ismerteti a hideg és meleg karsztok kifejlődésének folyamatát és komponenseinek funkcionális szerepeit.

---