A trianoni békediktátum ratifikációja külföldön
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Illik Péter - Vizi László Tamás: A trianoni békediktátum külföldi ratifikációinak tipológiája
Telkesi Tamara: A trianoni béke ratifikálása a brit parlamentben
Majoros István: A trianoni szerződés francia ratifikálása
Hamerli Petra: A trianoni békeszerződés olasz ratifikálása
Andrej Tóth: A trianoni békeszerződés ratifikációja Csehszlovákiában (1921. január/március)
Tefner Zoltán: Miért nem ratifikálta Lengyelország a trianoni békeszerződést?
Papp Árpád: "Reményeink meghiúsultak, hitünk pedig hiábavaló volt". Adalékok a trianoni szerződés délszláv becikkelyezéséhez és baranyai eseményeihez
Vizi László Tamás: Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között 1921-ben megkötött békeszerződés
A kötet szerzői
Fülszöveg
Jelen kötet célja az volt, hogy áttekintse a győztes államoknak a trianoni békediktátumot ratifikáló eljárásait. A tanulmányok szerzőinek életkora, szakmai pályája és tapasztalatrendszere eltérő, szakmai alapelveik azonban hasonlóak: számos primer levéltári forrást és nagyszámú korabeli újságcikket használtak dolgozatuk háttéranyagaként, s írásaik a politikatörténet felől a recepciótörténet irányába mozdultak el.
Ha modell kialakítására törekszünk, látható az angol, a francia, az olasz és a csehszlovák ratifikáció, amelyekben mutatis mutandis közös, hogy volt vita, és a diktátum kritikája is megjelent, továbbá ott a délszláv "szimbolikus modell", valamint a harmadik változat a ratifikáció elmaradása.
Amellett, hogy már a kortárs kritikusok kiemelték a diktátum igazságtalanságát, több hozzászóló (például a francia ratifikációs viták során) a trianoni diktátum pozitívumaként emelte ki azt, hogy a területi elcsatolások következtében Magyarország lényegében etnikailag homogén lett. Ez az érvrendszer mind a mai napig létezik, többek szerint a trianoni diktátumnak voltak pozitív következményei. Itt azonban hangsúlytévesztésről van szó: a diktátumnak negatív következményei és pozitív - legjobb esetben is csak - mellékhatásai voltak. Tehát utóbbiak nem következmények, korántsem esnek olyan súllyal latba, mint a drámai konzekvenciák.
A ratifikációs eljárásokat feldolgozó tanulmányok ilyen és ehhez hasonló érvek ütközéseibe adnak betekintést, bemutatva, hogy Angliában, Franciaországban, Csehszlovákiában és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban kik, miként védték, avagy támadták a diktátumot, továbbá hogy az Amerikai Egyesült Államok és Lengyelország miért nem ratifikálták azt.