---

Tartalom

I. FEJEZET.
Az Ob és Irtis folyamok vidéke. - Jugoria. - Ugor népek. - A török népek faji sajátságai. - Az ugorok jellemvonásai. - A magyar nép hovatartozandósága.

II. FEJEZET.
Török-tatár érintkezések. - Persa szók a magyarban. - Átmenet a vadász foglalkozásból a nomád életre. - Ősvallási nyomok. - Az őshaza krónikáinkban.

III. FEJEZET.
Török hatás. - A nomád élet jellemzése. - Kalandok keresése. - A volgamenti Nagy-Bolgárország. - A kazar birodalom. - József kazar királynak Chászdái ben Jiczchák ibn Sápruthoz küldött tudósítása 960. - Ibn Dasta a kazarokról. - A bessenyők legelső tanyái.

IV. FEJEZET.
A magyarok a Fekete-tenger mellékein. - A bessenyők. - A kazar szövetség. - E szövetség hatása a magyarokra. - A kabarok csatlakozása. - A kabar (csuvas) hatás nyelvünkben

V. FEJEZET.
Biborban született Konstantin császár a magyarokról. - Lebedia. - Hol fekvése. - Ibn Dasta tudósítása a magyarokról. - Bölcs Leó császár a magyarok hadi szervezetéről. - A Don-vidéki magyar képe.

VI. FEJEZET.
Fejedelem választás. - Árpád. - A magyarság első szervezete. - A bessenyők Lebediából kiverik a magyarokat. - Atelkuzu. - A nyolcz nemzetség. - Nemzetgyűlések. - A nemzetségek kötelességei.

VII. FEJEZET.
A magyarok Atelkuzuban. - A dunai bolgárok. - Symeon király görög háborúja 894. - A magyarok a görög császár szövetségesei. - Elpusztítják Bolgárországot. - A magyarok Pannoniában. - A bessenyők feldúlják a magyarok atelkuzui szállásait. - A magyarok kivándorolnak. - Bessenyőország

VIII. FEJEZET.
A magyarok hadviselése. - Fegyvereik. - Ipar, különösen nemezgyártás. - Fényűzés. - Egy pogánykori magyar nő ékszerei. - A honfoglaláskori magyar jellemzése. - Családélete.

IX. FEJEZET.
Ős vallás. - Természetimádás. - Öreg isten: Ukkon. - Látogatása. - Nemzeti isten. - Női istenség. - Ünnepei. - Tiszteletének maradványai. - Tűz- vagy napisten. - Tiszteletének nyomai. - A víz tisztelete. - Földanya és tisztelete - Levegő tündére. - Kisebb isteni lények. - Rossz szellemek. - Jó tündérek. - Papok és papnők. - Boszorkányok. - Az áldozati szertartások. - Az ősi magyar naptár.

X. FEJEZET.
Pannónia a kilenczedik században. - Az avarok. - A frank bánságok. - Német gyarmatok. - Pannóniai szlávok. - A szlávok jellemzése. - Germán míveltség a Dunán túl. - Birtokviszonyok. - Szőlőmívelés. - Kézmívesség. - Kereskedés. - Pannóniai utak.

XI. FEJEZET.
Az alföld a honfoglalás korában. - A rómaiság emlékei. - Avarok maradványai. - Avar leletek. - Ezek alapján a nép műveltsége. - A tiszai és erdélyi szlávok. - Földváraik. - A Tisza mentén. - Dél-Magyarországon. - A Körös folyók vidékén. - A Berettyó partjain. - Az Ér mellékén. - Erdélyi földvárak. - Gepidák.

XII. FEJEZET.
A felvidék. - Morvaország. - A morvák fejedelmei. - Mojmir és Rastiz. - Privina herczegsége a Szala folyó mellékén. - Rastiz küzdelme a német királysággal. - Konstantin és Methód hittérítései. - Szvatopluk hatalma. - Fiainak versengése. - Morvák és magyarok 900. - Morvaország vége 905- vagy 906-ban

XIII. FEJEZET.
A honfoglalási harczok. - Magyarország helynevei. - Római korbeli helynevek. - Jazygok városai. - Szláv helynevek. - Általános jellemvonásuk. - A helynevek jelentősége.

XIV. FEJEZET.
Szláv eredetű helynevek Magyarországon. - Melléknevekből képezettek. - Vizet jelentő tövek. - Erdő- és hegynevek. - Növény-, állat- és ásványnevek. - Culturális szláv helynevek.

XV. FEJEZET.
Germán népek Magyarország területén. - A felvidék folyónevei. - Tiszántúli germán folyónevek. - Germán eredetű hegyneveink. - Betűsoros jegyzéke némely germán eredetű helységneveknek.

XVI. FEJEZET.
Magyar helynevek. - Állatnevek. - Növényvilág nevei. - Természeti helyzetre vonatkozók. - Vizet jelentő helynevek. - Helységnevek, mint a művelődés mozzanatai. - A keresztyénség hatása. - Nemzetiségnevek. - A hét napjai

XVII. FEJEZET.
Anonymus. - A nála szereplő fejedelmek, kikkel a honfoglaló magyarok megküzdöttek. - Scythia; a hetumogerek elindulása. - A véreskű. - A magyarok Kiev alatt. - Magyarország a honfoglalás előtt. - Az első hódítások. - Szalán, Mén-Marót, Gelu és Zobor. - Szalán legyőzetése. - A szeri törvényhozás. - Glad leveretése. - A Dunán-túli rész meghódítása. - Harcz és egyesség Mén-Maróttal. - Árpád halála. - Kún főnököknek adott földbirtokok. - Magyar főemberek szerzeményei. - E szerzeményekről vélemény.

XVIII. FEJEZET.
A magyarok Pannoniában. - A meghóditottak. - A megszállás nem végleges. - Baromlegeltetés. - Halászat. - Nemzetségek egymáshoz való viszonya. - Átkelés a folyamokon. - A tiszai síkság elfoglalása. - Erdő elve, Erdély. - A székelyek. - Határőrt jelent-e a székely szó? - A székely szó ősi alakja. - A magyarságra vonatkozó germán elnevezések. - Erdély északi fele. - Sóbányászat. - Magyarország területe 950-ben. - Nemzeti székhely Székes-Fehérvár

XIX. FEJEZET.
A rabló hadjáratok jellemzése. - A rablás mint bűntett. - A rabló hadjáratok krónikája. - Párhuzam a magyar és normann hadjáratok között. - A magyarok szent-galleni tanyázása 926. - Milyeneknek festik a külföldi krónikák a magyarokat? - A magyarok régi nevei. - Keresztyénség a honfoglalást követő időszakban. - Bulcsú és Gyula előkelő magyarok megkeresztelkedése Konstantinápolyban 949.

XX. FEJEZET.
Az előljáró főnök neve. - Árpád. - Árpád családja és genealogiája. - A fejedelmek hatásköre. - A fejedelmek telepítései. - A gyula és hatalma. - Karkhász, a tulajdonképeni biró. - A bíró és törvény szók. - Fegyelem. - Nemzetségek szervezete. - Jobbágy és balog. - A beköltöző magyarság száma.

XXI. FEJEZET.
A merseburgi és augsburgi vereségek hatása. - Gejza fejedelem jelleme és politikája. - A keresztyénség terjedése. - Az első hittérítők. - István király. - A magyar keresztyén terminologia. - Egyházi szervezet. - Nemzeti fölkelések. - Idegen fegyveresek István udvarában. - István politikájának jellemzése. - A legelső magyar falvak. - A pécsváradi monostor falvainak határa. - István király korában keletkezett monostorok.

XXII. FEJEZET.
Jövevény népek honfoglalása. - Bessenyők. - Bolgárok. - Kúnok. - Jászok. - Tatárok. - Olaszok. - Szászok. - Erdélyi szászok kiváltságai. - Szepesi szászok szabadalmai. - Oláhok. - Ruthének. - Tótok. - Lengyelek. - Szerbek. - Zsidók. - Örmények. - Czigányok.

XXIII. FEJEZET.
A magyar állam függetlensége. - Mely részről fenyegette azt veszedelem? - A nemzeti művelődés kezdetei. - A papság. - A főúri udvarházak. - A városok. - Befejezés.

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.

---

Ismertető

A "Franklin-Társulat" kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható: A honfoglalás története. A művelt közönség számára. Irta: Borovszky Samu.

Most, midőn Munkácsynak "Honfoglalás" festménye, a legnagyobb érdeklődést kelti mindenfelé, Borovszky munkája fokozott figyelemre számithat. Benne a honfoglalás a mennyire a források ezt lehetővé teszik, - pozitiv alapon tárgyaltatik. Szerző kiterjeszkedik ugyan a mondára, hagyományra is, de összehasonlitó oknyomozó vizsgálataiban kimutatja ezeknek históriai megbizhatatlanságát. Munkája nem a tudósok, hanem a nagy közönség számára készült s nagy érdeklődésre számithat mind azoknál, kik a Munkácsy képét megnézik vagy látták.

Forrás: Vasárnapi Ujság 41. évf. 36. sz. (1894. szeptember 9.)

https://epa.oszk.hu/00000/00030/02114/pdf/02114.pdf#page=9

---