---

Tartalom

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
BEVEZETÉS

FORRÁSOK ÉS A SZAKIRODALOM
Források és forráskritika
Historiográfia és emlékezetpolitikai reprezentáció 1989-ig
A rendszerváltozás utáni helytörténetírás és emlékezetpolitikai kánon
Szentendre a népköztársaság időszakában
A világháború utáni politikai változások
A rendőrség újjászervezése és paramilitáris egységek felállítása
Katonai és karhatalmi alakulatok

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKA

AZ 1919. JÚNIUS 24-25-I SZENTENDREI ELLENFORRADALOM
A szentendrei ellenforradalom kezdeti sikerei
Az ellenforradalom "leszerelése" és "más irányba terelése"

A SZENTENDREI ELLENFORRADALOM ELFOJTÁSA ÉS MEGTORLÁSA
A város megszállása és a városparancsnokság átvétele
A megtorlás
Perjessy szerepe a szentendrei ellenforradalomban

UTÓREZGÉSEK

A PERJESSY SÁNDOR ELLENI BÜNTETŐELJÁRÁS
A büntetőeljárás nyomozati szakasza a román megszállás árnyékában
A büntetőeljárás tárgyalási szakasza
Kormányzói kegyelem
Perújrafelvételi kísérletek

FEGYELMI ELJÁRÁS ÉS AZ ÖZVEGYI ELLÁTÁSRA VALÓ IGÉNYJOGOSULTSÁG KÉRDÉSE
ÖSSZEFOGLALÁS
FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

---

Fülszöveg

Diktatórikus keretek között az elvtelen kollaboráció és az egzisztenciális kényszerből vállalt, folytatólagos közszolgálat között húzódó határsáv, a fennálló kényszerhelyzettől függően lehet szélesebb vagy akár keskenyebb is. A Tanácsköztársaság közeli bukásának reményében, a kettő közötti "senki földjén" átmenetileg meg lehet húzódni, de erkölcsi ellehetetlenülés nélkül, huzamosabb ideig nem lehet ott maradni. E két terület ugyanis a kiélezett döntési helyzetekben élesen és világosan elkülönül egymástól és ezáltal az értéksemleges lojalitás lehetősége is lezárul.

Így történt ez az 1919. június végén lezajlott szentendrei ellenforradalom idején is, amikor egy rendőrtisztből lett vörösőr parancsnokot, Perjessy Sándort a közösségét érintő sorskérdések válaszút elé állítottak és állásfoglalásra kényszerítettek. Miként és hogyan döntött, s milyen eltérő narratívák jelennek meg a vele szemben lefolytatott büntető-, kegyelmi- és fegyelmi eljárásokban?

Magyar Endre Lénárd könyve nem csak a Szentendrén működő rendvédelmi és karhatalmi szervek 1918 novemberétől a Tanácsköztársaság bukásáig tartó, folyamatos és többszöri újjászervezését rekonstruálja, hanem részletesen bemutatja az 1919. június 24-25-i szentendrei ellenforradalom, az azt követő megtorlás és Kucsera Ferenc káplán meggyilkolásának történetét is.

Perjessy Sándor esete kitűnően érzékelteti, mennyire félrevezető minden olyan kísérlet, amely az egyes történelmi szereplők cselekedeteit történelmi kontextusukból kiragadja, döntéseiket, mozgásterüket és pályájukat ezáltal nem megérteni, hanem ideológiai szempontok alapján egyoldalúan és elfogultan megítélni akarja.

---