Kóródi Máté
Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokról, 1919. augusztus 3 - 1921. október 23.
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Előszó
Források és szakirodalom
Szerkesztési elvek
Adattár
Rövidítések
Fülszöveg
Eddig csupán ketten tettek kísérletet arra, hogy összegyűjtsék a fehérterror halálos áldozatainak neveit, ám munkájukat sosem publikálták. Dr. Váry Albert koronaügyészhelyettes 1922-es jelentésében több esetről beszámolt, de munkája politikai okokból félbemaradt és nem jelent meg. Az 1920-as években Fényes László újságíró körülbelül 1000-1500-ra tette a halálos áldozatok számát. Míg a Horthy-korszakban tagadták a tömeges gyilkosságok tényét, 1945 után az 1919-es baloldali emigráció számadataira építve 4000-5000 főben jelölték meg a fehérterror áldozatainak számát.
1989 után világossá vált, hogy ennél jóval kevesebb emberről beszélhetünk. Ezek a munkák a fehérterror időszakát, a történtek minősítését és az elkövetők kilétét különféle módon jelölték meg és döntően becslések voltak, ezért a szerző nem használja a bizonytalan és változó jelentésű fehérterror kifejezést.
Kóródi Máté, szolnoki történész a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokat a Tanácsköztársaság 1919. augusztus eleji bukásától a Horthy Miklós kormányzó által kiadott, 1921. november 3-i kegyelmi határozatig követi nyomon.
Az összesen 680 áldozat névsorát, meggyilkolásuk részleteit és az elkövetők kilétét több levéltárban folytatott kutatással, a korabeli sajtó, a szakirodalom és a halotti anyakönyvek feldolgozásával állította össze.
Kóródi Máté munkája nem tekinthető véglegesnek, az 1919-1921 között elkövetett atrocitások további alapos kutatást igényelnek.