---

Tartalom/Enhavo

Ajánlás
Dediĉo

Előszó
Antaŭparolo

Pásztorné Földi Adrienne: Költöző vízi madarak Miskolc térségében
Adrienne Pásztor: Migrantaj akvaj birdoj en areo de Miŝkolc
Pásztorné Földi Adrienne: A régi kert
Adrienne Pásztor: La malnova ĝardeno
Vasil Kadifeli: Mezei virágok
Vasil Kadifeli: Kampaj Floroj
Lenke Szász: A tapintatlan parasztasszony
Lenke Szász: Maldiskreta kamparanino
Julian Modest: Hűség
Julian Modest: Fideleco
Renato Corsetti: Hogyan lettem eszperantista, azaz Egyetlen mag sem vész el
Renato Corsetti: Kiel mi iĝis esperantisto aŭ Neniu semo perdiĝas
Kerstin Rohdin: Ki Szent Lúcia?
Kerstin Rohdin: Kiu estas Sankta Lucio
Siv Burell: John Bauer svéd festőről
Siv Burell: Pri John Bauer sveda pentristo
Petro Chrdle: Az eszperantó és én
Petro Chrdle: Esperanto kaj mi
Petro Chrdle: Alázat és türelem tanulása
Petro Chrdle: Lernado de pacienco kaj humileco
Pásztorné Földi Adrienne: Az új játék
Adrienne Pásztor: La nova ludilo
Said Baluĉi: Ferdoŭsi - Firdauszi
Said Baluĉi: Ferdoŭsio
Pásztorné Földi Adrienne: Az örvös galamb
Pásztorné Földi Adrienne: Palumbo
Waldemar Lipovicz: Az ifjúságom
Waldemar Lipovicz: Mia juneco
Peter Frey: A ravasz pudli
Peter Frey: La ruza pudelo
Medve Úr
Sinjoro Urso
Pásztorné Földi Adrienne: Az a bizonyos karácsonyfa
Pásztorné Földi Adrienne: Tiu certa kristnaska pino
Luiza Carol: Örömország
Luiza Carol: Ĝojlando
Honore Sebuhoro: Gondolkodjunk el együtt
Honore Sebuhoro: Ni kuncerbumu
Marjorie Boulton: Az Egerek és a Király
Marjorie Boulton: Fabelo el Tibeto
Pásztorné Földi Adrienne: A szeretet ereje
Pásztorné Földi Adrienne: Forto de la amo
Sylvia Hämäläinen: Planetális megfontolás
Sylvia Hämäläinen: Planeda Pripenso
Sylvia Hämäläinen: Tűzróka és Északi fények
Sylvia Hämäläinen: Fajrovulpo kaj Nordaj Lumoj
Sylvia Hämäläinen: Északi Fények, latin nevén: Aurora Borealis
Sylvia Hämäläinen: Nordaj Lumoj, latine Aurora Borealis
Bajram Karabolli: Amikor 20 éves voltam
Bajram Karabolli: Kiam mi estis 20 jara
Bajram Karabolli: Tömeggyilkosság
Bajram Karabolli: La masakro
Bardhyl Selimi: Év végi ünnepek Albániában
Bardhyl Selimi: Jarfinaj festoj en Albanujo
Xhaferr Martini: A boldog ember inge
Xhaferr Martini: Cemizo de la feliĉulo
Raita Pyhälä: Az erdő és a finnek
Raita Pyhälä: Arbaro kaj Finlandanoj
Raita Pyhälä: A Tűzrókáról
Raita Pyhälä: Pri la Fajrovulpo
Guy de Maupassant: A böjtirécék halála
Guy de Maupassant: Morto de la kerkeduloj
Stano Marček: Mi vonz engem Szovákiához?
Stano Marček: Kio allogas min al Slovakujo?
Hori Jasuo: Rin leányka sírja
Hori Jasuo: Tombo de knabino Rin
Magdaléna Feifičová: Látogatás három svájci nővérnél
Magdaléna Feifičová: Vizito ĉe tri svisaj fratinoj
Krőzus és Szolón
Krezo kaj Solono
Jindřiška Drahotová: A napforduló titka
Jindřiška Drahotová: Sekreto de Solstico
Jindřiška Drahotová: A könyvtár olvasójában történt
Jindřiška Drahotová: Okazis en legejo de biblioteko
Anekdota - Anekdoto
Elda Doerfler: Kék egű Mongólia
Elda Doerfler: Bluĉiela Mongolujo

---

Előszó

Kedves olvasók!

Egy miskolci séta során megmutattam a városomba látogatóknak a Bükk hegység fenséges mészkőhegyei között eredő, a városba beérve már megduzzadt Szinva patakot, az általa végigjárt tájakat és a rajta átvezető 92 híd által összekötött sok utat. Számtalan madárral találkoztunk. Itt élőkkel és költözőkkel egyaránt. Megcsodálhattuk a formájukat, színüket és a hangjukat. Elképzelhettük azokat a tájakat, melyeken átrepültek, és közben mennyi mindent láttak. Úgy mondtuk egykor a gyors iramú lóra is, hogy száll, mint a madár, mint a képzelet, mely a pillanat töredéke alatt messzi tájakra is elér.

Csodás tájakon fut át a bő vízhozamú Szinva forrás vize. Annak ellenére, hogy a város egyik nagy területének az ivóvíz ellátását szolgálja, mégis jut belőle a szemet gyönyörködtető vízzuhatagba is, melyet Lillafüreden a Palota Szálló melletti vízesésként József Attila költőnk szobra mellől csodálhatnak meg az oda kirándulók. Ennek a pataknak a vizét a város szélén túli Sajó nevű folyó viszi tovább a Hernádba, a Hernád a Tiszába, a Tisza a Dunába, a Duna a Fekete-tengerbe és onnan az óceánba. Ennek a könyvnek a történetei Miskolcról indulnak el, de a magyar nyelvre lefordított elbeszéléseivel a világ legkülönbözőbb vidékein járt életutakból ad ízelítőt az olvasóknak. Mesébe illő történeteket a napjainkból, sőt egy alkalommal még a nagyon régi korba is visszatérünk. Bár a könyv legtöbb, a hétköznapi életből vett eseményeket átélt emberek életútját mutatja, de akad olyan is, amely egy egész népét ábrázolja. Amilyen az élet: szomorú történeteket, és vidámakat olvashatnak itt. Egy-egy írás betekintést enged az emberi lélek legmélyebb rejtelmeibe is. Száll a madár, száll a képzelet, és összeköt a sok híd között az eszperantó nyelv is, amelyről történt ennek a könyvanyagnak a magyar nyelvre fordítása.

Itt köszönöm meg a munkáját: az összes írónak és fordítónak, akik az egyetemes kultúra gazdagítása céljából küldték el az írásukat ebbe a kiadványba, a magyar nyelvi lektorét, Bakos József kiadóét a Holnap Magazintól, Dr. Renato Corsetti úrét, aki az Eszperantó Akadémia tagjaként az eszperantó szövegek lektora volt, a próbaolvasókét: Raita Pyhälä és Sylvia Hämäläinen-ét, valamint Dr. Bodnár Ildikóét, aki a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar (BTK) Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszékének nyugalmazott egyetemi docensként a perzsa epikus költő, Firdauszi Sah-Námé c. eposzából a Said Baluchi úr által eszperantó nyelvre fordított "tragédia" vers-részleteknek a magyar nyelvre áttett verseinek a lektori munkáját végezte. Kérem, fogadják szeretettel ezt a könyvet, melyben a magyar nyelvre fordításokat én végeztem. A történetek olvasásával kellemes időtöltést kívánok a magam és a többi közreműködő nevében.

Miskolc, 2021. július 15.
Pásztorné Földi Adrienne
szerző és fordító

---