---

Tartalom

Előszó

I. ALKOTÓK, ALKOTÁSOK A SZERZŐ SZELLEMISÉGÉNEK TÜKRÉBEN
Ahogy...
Végállomás
Egy lázadó szerelem....
A rabmadár
K.G.
Létrák
Képmások
... Maradjatok még itt...
Fekete kabát...
Köszönet mindenért
Csinszka szerelem
Babits szerelme

II. CSALÁD, SZŰKEBB KÖRNYEZET
Erzsébet napra
Tercina
Száműzött lettem...
Huszonöt sor ...
Az út szélén...
Ha bevárnád a boldogságot...
Villámként ébreszt...
Egy megüresedett címlap
T.L.
Paradoxon
Virágot hoztam...
Szomszédság
A tél is hidegebb...
Bajkereső
Emlékezés
Véletlenül...
Gyermekkorom

III. AZ ÉLET ÉRINTÉSEI
Akár a vízözön...
Eltűnik
Ha kér
Lassan...
Dalolj a rezzenéstelen éjben...
Több az elválás
Éji dal
Újra
Mégis...
Rácsodálkozás...
Mozdulatlanul
Sírsz vagy nevetsz?
Bátortalanság
Folt
Karambol
Ablaküvegen át
Öntudat
Ember
Hétköznapok
Hazafelé
Csalódás
Barátság
Tandem

IV. A KÖRNYEZŐ VILÁG
Hol késik?
Március
Jöjjön az új tavasz
Tavaszi idill
Napfelkelte...
Kedd délelőtt
Merengés...
Ezer színű ősz

V. SZERELEM
Félmondatok
Rád gondolok
Amíg én...
Dal a szerelemről...
Két kezem...
Üvegcseppek
Hitetlenül
Taníts...
Oly rég
Ahol én...
Ma
Szimbiózis
Vágyom...
Melletted maradok
Ha szeretnéd
Dédelgető
Arcod tenyeremben...
Tudni kell...
Tört fehér álmok...
Visszatalálhatsz
Különös útvesztők
Egyszer csak...
Óvnálak
Rólad...
Így a jó...

---

Előszó

Mukli Ágnest jól ismerem, irodalmi barátság fűz hozzá. Pápa, a "magyar Athén" volt első találkozásunk színhelye, ahova irodalmi pályázat okán verbuválódott egy megszállott, a versek iránt elkötelezett kis csapat. Később kölcsönösen részt vettünk első kötetünk bemutatóján Szombathelyen, illetve Győrött. Azután sem tévesztettük szem előtt egymást, bár körülményeink, lehetőségeink folytán saját utunkat jártuk. Örömmel fogadtam, hogy Ágnes rám bízta legújabb könyvének szerkesztését, ami nemcsak munka volt, hanem élmény is.

A művészetek kiemelt helyet foglalnak el gondolatvilágában, meghatározói ars poeticájának. Ugyanúgy az emberi kapcsolatok, család, barátság, szerelem fő ihletői. Emellett meghatóan szép képeket rögzít a természetről - nem szokványos módon. Sajátos stílust alakított ki, egyszerre romantikus, áradón érzelmes, jártas az élet mély bugyraiban, miközben egyénien modern, sőt gyakran merész képeinek megformálásában, hasonlataiban. Zúdulnak ránk a gondolat-szikrák, mintha film peregne. Az Arany János által megfogalmazott költői "recipe" (Poétai recept) is más megvilágításba kerül.

"Dédelgető lebegés,
véget nem érő álom,
apró szirom-rebbenés
fodros bodzavirágon."

Néhány más stílusú sor: "A sejtnyi létben
tovább ég a kialvatlan alkony,
ha közel dobban az ér falán az édes szívverés."

"Csak addig dalolok, addig létezem,
míg szeretni tudlak. Ártatlan dalban
védtelenséged vonszolom."

Az idézett sorokból nyilván nem látható költészetének lényege, arról az egész kötet elolvasásakor alakulhat ki képünk. A versek mind valós élményekből alakultak ki, meggyőződtem róla, hogy "történetük" van. Mukli Ágnes alkotását áthatja az ellentétpárok tudatos felvonultatása, az életben elfoglalt szerepük dialektikus egysége. Az egyéni sors és a társadalmi lét összefonódik. Az olvasó ön-problémáira ismerhet, hiszen megtalálható minden, ami emberi.

A "szép versek" kedvelőinek kiemelten ajánlom a könyvet, akik újszerű köntösben jutnak hozzá a gazdag kép- és érzelemvilághoz.

Dr. Bognár Stefánia
2015. március 27.

---