Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Diószegi Sámuel

Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar fűvészkönyv praktika része

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


AZ ELSŐ RÉSZBENN ELŐADÓDOTT DOLGOK.



I. Tzikkely. Az élő testek
II. Tzikkely. Az életerő
III. Tzikkely. Az Életerő munkái. Formáló, Viszszaszerző, és Tenyésző Erők
IV. Tzikkely. Az organizált Testeknek alkotása és alkotó részeik
V. Tzikkely. A' Tápláltatás, annak szükséges vólta, matériája, és módja
VI. Tzikkely. A' Természeti Erők (Chemismus) és az Élőeszközös Erő (Organismus) közt való külömbségek
VII. Tzikkely. Az ember Egéssége, Betegsége, Orvosság
VIII. Tzikkely. Az Orvosi Szerek Feltalálása
IX. Tzikkely. A' Hazai önként termő és termesztett Növevények
X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei
XI. Tzikkely. Az Orvosi Plántákkal való élés módja
XII. Tzikkely. Orvosi Plánták munkái az ember testébenn
  Hányatók
  Hashajtók
  Gőzöltetők, Izzasztók
  Vizellethajtók
  Ptrüszköltetők
  Mejjtisztítók
  Szélhajtók, Gyomorerősítők
  Gilisztaűzők
  Havitisztúlást indítók
  Hívesítők
  Erőssítők
  Serkentők, Élesztők
  Vérhígítók, Vékonyítók
  Felolvasztók, Oszlatók
  Senyvedés ellenvalók
  Görtsoszlatók, Innyújtók
  Fájdalomenyhítők, Altatók
  Bőrt veressítők, Hólyaghúzók

MÁSODIK RÉSZ.
A' HAZAI NÖVEVÉNYEK ORVOSI, ELEDELI, ÉS GAZDASÁGBELI HASZNAINAK EGGYENKÉNT VALÓ ELŐADÁSA, A' FŰVÉSZ REND SZERÉNT.



Figyelmeztetés.

Eggyhímesek.
Kéthímesek.
Háromhímesek.
Négyhímesek.
Öthímesek.
Hathímesek.
Héthímes.
Nyóltzhímesek.
Kilentzhímes.
Tízhímesek.
Tizenkéthímesek.
Húszhímesek.
Sokhímesek.
Kétfőbbhímesek.
Négyfőbbhímesek.

Eggyfalkások.
Kétfalkások.
Sokfalkások.

Eggyüttnemzők.
Anyahímesek.
Eggylakiak.
Kétlakiak.
Lopvanőszők.

Bérekesztés.

A' KÖNYVBENN ELÖFORDÚLÓ PLÁNTA-NEVEKNEK ÉS NÉMELJ MÁS DOLGOKNAK MUTATÓ TÁBLÁJA.

TÓLDALÉK LAISTROMOK.
  I. LAISTROM. A' NÉP KÖZT FORGÓ NEVEKBŐL NEMI NEVEKNEK MEGHAGYATOTT NEVEK LAISTROMA.
  II. LAISTROM. AZ ÚJ NEMI NEVEK LAISTROMA
  III. LAISTROM. TULAJDON FAJNEVEK LAISTROMA. (NOMINA TRIVIALIA)
  IV. LAISTROM. IGAZÍTÓ LAISTROM



Előszó

...

A' mi már magát ezen Orvosi Fűvész Könyvet illeti: Ez két Részekből áll:

1) Az Elsőbenn, szóll közönségesenn az Élőtestekről, azoknak Életekről, Életerejekről, Tápláltatásokról 's a' t; továbbá az orvosi Plántákról, azoknak megesmértető jeleiről, a' velek való élés módjáról, és végre azoknak munkájokról az emberi testbenn. Ezeknek kidolgozását, szükségesképpenn előre kellett botsátani, mert a' nélkűl, a' második Részt megérteni, és haszonra fordítani nehéz lett vólna.

2) A' Második Részbenn, az eddig esmeretes hasznú Plántákat, eggyenként felszedi a' Fűvész rend szerént, és azoknak orvosi erejeket, az újabb Tudósok Orvosi-szeres (Materia Medica) Könyveikből kiszedve summásonn előadja, megemlítvénn sokaknak Gazdaságbeli hasznaikat is, meljekről írott Gazdaságbeli könyvek számosann vagynak.

Az orvosi Plánták előszámlálására, legjobb és legtökélletesebb a' Fűvész Rend. Ez által lehetett elkerűlni sok haszontalan szószaporításokat, és ugyan azon dolognak húsz 's harmintz heljen való előhozását. Most tsak két vagy három dolog van, a' mi a' Könyvbenn több heljekenn előfordúl, még pedig kész akarva és tzélból: még is meglehet hogy az sem fog mindeneknek tettzeni. Hátha a' Plánta neveket, az Ábéce betűinek (itt valóbann nevetséges) Rendébenn, adtam volna elő? úgy, vagy az olvasót kellett vólna minden léptenn nyomonn másuvá igazgatni: Lásd itt Lásd amott; vagy a' Könyv, az ugyan azon dolgoknak sok heljekenn való emlegetése miatt, kiállhatatlan lett vólna.

A' Fűvész-Rend szerént, az ugyan azon természeti Rendre tartozó Plánták, mind együtt állanak; ezeknek közönséges tulajdonságaikat, eggyszer megmondani elég, és osztánn summás rövidséggel lehet előadni, az oda tartozó több Plántákat, meljek különöst erejekkel és hasznokkal, magokat a' többektől megkülömböztetik; de még így sem lehetett, és nem is kellett elkerűlni, hogy ugyan azon Erők, sok más, külömböző Seregre és Rendre tartozó Plánták alatt is, ne említődjenek. Ennek a' Rendnek ez is a' haszna, hogy ez a' Könyvetske, szükégtelenűl nagyra nem nőtt; de az sem utolsó haszna, hogy az olvasónak igen jól esik az, mikor egy Plántának erejét megtanúlvánn, ugyan akkor már tud mondani többeket is, meljeknek ereje amahoz hasonlít, vagy közelít, úgy hogy szorultság idejénn, eggyikkel a' másik heljett lehet élni.

Hogy pedig ezen Könyvnek, ne tsak a' Fűvészek vehessék hasznát, hanem minden ember valaki akarja: tehát sok Tartományos, vagy Népközt forgó Plánta neveket, meljeket ezelőtt számos esztendőkkel kezdettem öszveszedni, most mindeniknek mellé tévénn a' megállított Magyar, és Linne szerént való Deák nevezetit, ezen Könyvbe bétettem, a' negyedik vagy utolsó Tóldalék Laistromba, meljet Igazító Laistromnak neveztem. - Találtam még itt ott a' Könyvekbenn, az Indiai közönségesebb terméseknek, minéműek a' Bors, Gyömbér, Kávé, 's a' t. neveinn kívül több Fűszeres nevezeteket is: de mivel azok, többnyire oljan Plántáknak gondolomra adott vagy fordított nevei, meljeket a' Magyar Hazábann látni nem lehet; tehát azokkal a' heljet foglaltatni nem akartam.

A' ki már, a' szokott Tartományos, vagy a' Nép közt forgó névenn esmervénn valamelj Plántát, arról kívánna a' Könyvbenn olvasni: ha azt a' nevet a' Mutató Táblábann meg nem találja, keresse fel az Igazító Laistrombann, és ott a' megállított neveknél fogva, rá igazodik. Ha pedig a' Plánta a' Könyvbenn benne nints: annak vagy az az oka, hogy azon Plántának orvosi erejéről, semmit se tartanak, vagy azt, hogy valameljik Természeti Rendhez tartozik, meljbenn a' hathatósabb szerek elő lévénn adva, a' tehetetlenekből sok kihagyódott, meljikbenn azombann meg van a' Természeti Rendnek, közönséges tulajdonsága és ereje.

E' szerént ez a' Könyvetske Orvosi Fűvész Könyv: mert a' fűveket esmérni szeretőknek megmutatja azt a' mit kívánnak, t. i. a' Hazai Plántáknak erejét, és orvosi hasznait. Orvosi szeres Könyvnek (Matéria Medica) nem lehet mondani, mert a' tapasztalt hasznos szerek, nem tsak a' mi Hazai Plántáinkból, hanem idegenekből is, sőt az állatok és Ásványok Országából vétetett Matériákból is készűlnek.

Mivel hát ezen Könyvetskének tzélja szerént, itt ingyen sem az a' Kérdés: Meljik betegséget mivel kell gyógyítani? hanem ez: Meljik Plántának, minemű ereje van? és mitsoda nyavajákbann lehet hasznos? látnivaló, hogy ez teljességgel nem orvosló Könyv; és azt éppenn nem kell várni tőle, hogy az orvoslás módját tanítsa. - Vagynak számos orvosló Magyar Könyvek, és a' Köznép kezénn forognak meljek azt tanítják: ennek pedig az éppenn nem tzélja.

Ez tsupánn a' Plántákról, és azok közt is tsak a' Hazaiakról szóll: az orvoslás pedig nem tsak a' mi Hazaifűveink által megyen véghez.

...

Írtam Debreczenbenn, Május 1. Napjánn 1813-dik Eszt.

DIÓSZEGI SÁMUEL.
Debr. Préd. G. Not. és Esp.


×