Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Végső István

Garbai Sándor a Tanácsköztársaságról és a zsidóságról

TARTALOM, FÜLSZÖVEG


Tartalom


BEVEZETÉS
ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
GARBAI SÁNDOR ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
KORTÁRSAIRÓL - PLETYKÁK ÉS LEGENDÁK
GARBAI ÉS A ZSIDÓSÁG
GARBAI IRÁNYÍTOTT VISSZAEMLÉKEZÉSE

VÁLOGATÁS GARBAI SÁNDOR VISSZAEMLÉKEZÉSEIBŐL
1. Párizs, 1945. augusztus 25.
2. Párizs, 1945. október 13.
3. Párizs, 1946. március 17.
4. Párizs, 1946. március 25.
5. Párizs, 1946. március 31.
6. Párizs, 1946. április 6.
7. Párizs, 1946. április 13.
8. Párizs 1946. április 20.
9. Párizs, 1946 május 3.
10. Párizs, 1946. május 11.
11. Párizs, 1946. május 18.
12. Párizs, 1946. június 23.
13. Párizs, 1946. augusztus 3.
14. Párizs, 1946. augusztus 10.
15. Párizs, 1946. augusztus 31.
16. Párizs, 1946. szeptember 21.
17. Párizs, 1946. szeptember 29.
18. Párizs, 1946. október 21.
19. Párizs, 1946. november 3.
20. Párizs, 1946. november 30.
21. Párizs, 1947. január 11.
22. Párizs, 1947. január 25.
23. Párizs, dátum nélkül - valószínűleg 1947.

FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM



Fülszöveg

Garbai Sándor szociáldemokrata politikus a huszadik századi magyar történelem egyik elfelejtett alakja, holott formailag ő volt a vezetője a Magyarországi Tanácsköztársaság legfelsőbb állami szervének, a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Az általa írt levélfolyam 1945 és 1947 között született, amikor Garbai a szociáldemokraták történetírójának, Perneki Mihálynak a kérésére - egy készülő életrajzi könyvhöz - vetette papírra visszaemlékezéseit. A volt kormányzótanácsi elnök párizsi emigrációjából küldte kézzel írt önéletrajzi leveleit, melynek gépelt változata 1172 oldalra rúg.

Végső István azokat a leveleket válogatta ki, amelyek Garbainak az 1919-es eseményekre és a zsidóságra vonatkozó leírásait tartalmazzák. A 236 gépelt oldal terjedelmű anyag közlésével nem törekedett a teljességre, a fenti két témához szorosan nem tartozó történelmi, politikai és gazdasági ügyekből csak néhány fontosabb szövegrészt emelt ki.

A memoár egyedi képet fest a kiskunhalasi születésű, de végül Budapesten karriert befutó szociáldemokrata politikusról, a 20. század első felének magyar munkásmozgalmi történéseiről és az emigrációról.


×