---

Tartalom

Majsai Tamás: Előszó
Bevezetés

Zsidókérdés, trianoni békeszerződés és numerus clausus, avagy hogyan szerezte meg Horthy Miklós a hatalmat
  A "zsidókérdés" megjelenése
  Horthy kormányzó: békeszerződés és numerus clausus
  Konklúzió

Fények és árnyak
  A magyar nemzetállam létrejötte: 1918-1920
  Katolicizmus és antiszemitizmus

Az óbudai keresztény egyházak viszonyulása a zsidósághoz a két világháború közötti időszakban
  Óbuda mikrovilága
  Az óbudai katolikusok és reformátusok zsidóképe
  Fajmagyar református nemzeti kereszténység
  Keresztény zsidók!?
  A megsemmisítés
  Összegzés
  Források és felhasznált irodalom

"A zsidókérdésről... mindenki tudja, hogy van"

Eucharisztikus Világkongresszus, Szent István Év és első zsidótörvény Magyarországon 1938-ban
  A magyar társadalom útja az első zsidótörvényig
  Kettős szentév és "elitváltás"
  Szentség és diszkrimináció

A Jó Pásztor Bizottság zsidómentő tevékenysége
  A zsidótörvények teremtette helyzet
  Zsidómentés - Sztehlo Gábor tevékenysége
  Tanulság és lehetséges kutatási irányvonalak

A római katolikus egyház és a "zsidókérdés" a második világháború után
  1945-1948: a politikai és a társadalmi átalakulás korszaka
  Katolicizmus és zsidóság a katolikus sajtó tükrében
  A lokális antiszemita incidensek és a katolikus sajtó

Az evangélikus egyház és a "zsidókérdés" a második világháború után
  1945-1948: a politikai és a társadalmi átalakulás korszaka
  Evangélikus egyház és zsidóság az evangélikus sajtó és egyházi dokumentumok tükrében
  A lokális antiszemita incidensek és az evangélikus egyházi magatartás

Önsorsrontó pusztítás
  Mi az önsorsrontás?
  A Holokauszt társadalomtörténeti mérlege
  Összegzés

A kötetben összegyűjtött tanulmányok eredeti megjelenései

---

Fülszöveg

Az egyházi antiszemitizmust és a Holokausztot tárgyaló tanulmányokban egyfajta kronológiai és problémafeldolgozó szempont érvényesül.

Horthy Miklós hatalomra kerülése összefügg a trianoni békeszerződéssel és az 1920-as numerus clausus törvénnyel. Ezt követi a katolikus egyházi vezetőknek a zsidósággal szemben tanúsított magatartása a két világháború között, amelyet az óbudai katolikus és református egyházközségi kiadványok elemzése követ. Szó esik Darányi Kálmán 1937. ápr. 18-i szegedi beszédéről, amely a politikai- és a közbeszéd tárgyává tette a zsidókérdést. Ennek következtében indult el a zsidótörvények sorozata. Az elsőt éppen a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus központi ünnepségei idején fogadták el és léptették életbe, 1938 májusában. Az elkövetkező években a zsidóellenes közhangulat megteremtéséből az egyházi sajtó is kivette a részét. A Vészkorszakban ezért is rendkívüli azoknak a személyeknek a kockázatvállalása, akik zsidómentő szerepet vállaltak. A Jó Pásztor Bizottság református szervezet tevékenységének elemzése azonban azt bizonyítja, hogy ez nem teljesen úgy történt, ahogy az a köztudatban esetleg él. A katolikus és az evangélikus egyházaknak a világháború utáni "zsidókérdés"-hez való hozzáállását vizsgálva világossá válik, hogy a szembenézés helyett inkább az önfelmentés, sőt magának a teljes magyar társadalomnak a felmentése került előtérbe.

A kötetet egy társadalomtörténeti mérleg zárja, amely számot vet a Holokauszt következményeivel, és egyben jövőbe mutató perspektívákat is megfogalmaz.

---