---

Tartalom

I. KÖTET
1. fejezet. 1912-ben első bugaci utam lovaskocsin
2. fejezet. 1922-ben második bugaci utam vonaton és a galambosi kis iparvágányon a Monostori-erdő erdészházáig
3. fejezet. 1928-ban a Kecskeméti Gazdasági Vasút (KGV) megindulása és felavatási ünnepélye
4. fejezet. 1928-ban az új vonaton családi kirándulásunk a Monostori-erdőbe. Cserkészek táborozása Kisbugacon a Szekercés-tónál. 1929-ben társas kirándulásunk a Pusztaházhoz
5. fejezet. 1930 tavaszán szétmérnek 3000 kat. holdat a legelőből hatholdas parcellákba. 1930 augusztus végén ezen parcellák eladása árverésen. 1930 szeptemberében szüleim és Tóth Mihály nyug. állatorvos, főintéző első látogatása megvett parcelláimon
6. fejezet. 1931. Az új telepesek első évi vergődése, többségükben még tanyák nélkül. Szabó János jegyzőhöz megyek a faluba cséplőgép-ügyben; az akkori falu rövid leírása. Első cséplésem és éjszakázásom a Pusztaháznál
7. fejezet. Gazdálkodási vergődéseim, mely egyúttal elmondja Bugac akkori időjárását és egyéb nehézségeit
8. fejezet. 1933 őszén tanyám építése, ezzel kapcsolatban Árva Tóthék mondásain keresztül népjellemzés
9. fejezet. 1935-ben a Bugacon tartott tüzérségi hadgyakorlat nyilvános és ünnepélyes befejezése. Utána találkozásom egy kivert bikával
10. fejezet. 1937-ben másfél nap unokanővéremmel, akit meghódít Bugac. A nyugati lepkeszárny akkori állapota. Az akkori pásztorélet és idegenforgalom

II. KÖTET
11. fejezet. Gyalogos felfedező útjaim a keleti lepkeszárnyban. Farkasordító; Mendel-tanya, Ring-kastély (Tájleírás)
12. fejezet. Melyben a falut mutatja be emlékezetem filmje, az 1934-től 1944-ig terjedő évtizedben
13. fejezet. Kalandozásaim korának gyalogos felfedező útjai a nyugati lepkeszárnyban: gombagyűjtögetés; a madárvárta; akácvirágos erdő holdfényben; a nagybugaci láp (Tájleírások)
14. fejezet. Lovas kocsin történő felfedező útjaim. - Gazdasági szemleút Bugactól Jakabszállásig. - Útszemlén bátyámmal a Halasi úton a bócsai határig. - Gaál József főintézőnél a kisbugaci Szentkirályi-majorban. - Szappanos Imre bácsi bócsai birtokára, keresztül a nagy legelő Ötömösi-átjárónak nevezett részén. - A bugaci idegenforgalom által rendezett éjszakai kocsikázás a nagy legelőn, pásztortüzek mellett. - Megszűnnek a kocsikázások
15. fejezet. 1940-ben autóval Izsákon át a bugaci repülőtérre. - A Kecskeméti Gazdasági Vasút utasainak kedélyessége
16. fejezet. Az 1940-42-es nagy talajvíz Bugacon. - Hazánk belépése a második világháborúba
17. fejezet. 1944 őszén alma- és szőlőszüretem a közeledő harcok alatt. Fejünk felett átmegy a front. Vágyom Bugacra, de nem lehet kiutazni, nincs a vonatközlekedésben személyforgalom
18. fejezet. 1945 októberében mehetek először Bugacra. Lakásomat kifosztva találom
19. fejezet. 1945 november másodikán a bugaci lakásomat elfoglaló budapesti feketézők teherautóján utazom ki két napra Bugacra. A kintiekkel való beszélgetés a bugaci front idejéről
20. fejezet. Az 1945 ősze után következő évek. Rákosi kiosztatja a nagy legelő eddig még meglévő részét
21. fejezet. Bugaci tanítónő leszek. Itt az első iskolai év
22. fejezet. Az 1952-53-as tanév

III. KÖTET
23. fejezet. Bugac vásárlási lehetőségei az ötvenes évek elején
24. fejezet. Hogyan beszélnek a bugaciak?
25. fejezet. Egy epizód az iskolánkból (Tanulóink jellemzése)
26. fejezet. Néhány jellemző bugaci történet 1955 és 56-ból
27. fejezet. Bugac lakosságáról
28. fejezet. A bugaci erdőkről
29. fejezet. Tanítványaimtól hallott bugaci mesék
30. fejezet. Őspásztormese az avar fejedelem márványpalotájáról
31. fejezet. Bogár Imre híres bugaci betyárról
32. fejezet. Bugac régi történelméről röviden
33. fejezet. A mai nagyközségünk, általában Bugac 1972-es állapota
34. fejezet. Végszó és függelék

---