---

Tartalom

GYOM-BÜSZKESÉG
hol van egy darab?
Nem úgy kell
Egy mondat, egy dallam
Nem oly haza
Van mikor járt úton kell menni
Nagy Látó
Talán nem él
Még nem tudom
Piramis-gyűlölet
Kérdések
Lezuhannak a madarak
Az öröm vizén szomorú ladik
Nekem e földbe
Léptem biztos, alattam van talaj
Talán egy sejt...
Gyom-büszkeség
Házban élek, de hazában szeretnék
Imre bácsi
Ahol alanyi jog a béke

FÉRCELT SZÓVITÉZEK
Költészet
A versírás nekem
Magam a sarokba
Kirakós
Lehetnék tán?
Fércelt szóvitézek
Én nem tudom, kié a versem
Hogyha a költő...
Mikor elszállsz a semmibe
Tollam tükör
Vers-zabálók
Verset írni csak úgy...
Nem muszáj neked verset írni

ZSOMBÉK-DOMBON ÜLVE
Vonatra várva
Ragyogjon fénnyé sötét éjszakám
Vagyonom az
Reményeim csigája
Születni kéne
Közel? Távol?
Utolsó számlám
Hószín
Apró kis temetőben
Ha meghalok...
Csak alkonyat
Zsombék-dombon ülve
Amíg a szélcsend
Messze futottál
Rájöttem...
Utoljára a remény

LEDŐLT A TEMPLOM
Föléd borulnék
Így feketében
Ledőlt a templom
Kimetszelek magamból
Antik vagy
Bűnrevárón
Átkeltél a hídon
Legyél
Néha jó lenne
Lefújom mint a port
Ajándék vagy
Poézisem bokra

NESZE NEKED, EURÓPA
Hajderede, hujj!
Öregfiú morfondírja
Elmezűr
Az igazi fájdalom
Nesze neked, Európa
Így is szép történet
A billegés várható ártalmairól
Nagybátyám
Lehetőségeim
Nehogy má'
Kölcsönnek az ő hatása

---

Fülszöveg

Ez a harmadik verseskötetem.

Nem állítom, hogy ez a legjobb.

Ám azt sem, hogy ez a leggyengébb.

Olyan, amilyennek megálmodtam.

Szép, szabályos verseskötet.

Benne vannak a gondolataim.

A gyötrelmeim és a reményeim.

Kósza félelmek és stabil örömök.

Ezt jobban szeretem, mint a többit.

Mert ez a legfrissebb, a legújabb.

A legkisebb gyerek ártatlanságával.

A szeretnivalóság minden katedrálisa.

Ebből még, esetleg, lehet valami.

Megtetszhet azoknak, akik olvassák.

A másik kettőről már tudhatnak mindent.

Ez most nem árulkodik sikerről.

De a kudarcot sem fecsegi ki.

Kérdezhetik: akkor hát mi ez itt?

Ez a harmadik verseskötetem!

Hámori István Péter

---