---

Tartalom

I. RÉSZ
Wesselényi Anna élet- és jellemrajza

II. RÉSZ
Wesselényi Anna levelezése

III. RÉSZ
a) Nyelvészeti jegyzetek
b) Személy-nevek
c) Hely-nevek

---

Előszó

Wesselényi Anna a Wesselényi család eddigelő ismeretes legrégibb női tagja s a számos tagban virágzó gróf Csáky család ősanyja, most midőn a mult idők sötét homályából kibontakozván, századok mulva az én igénytelen bemutatásom mellett, ha tán csak egy pillanatra ismét előtérbe lép: megérdemli, hogy ne csak a rokonok és utódok által - hanem a nagy közönség részéről is némi előzékenységgel fogadtassék, mert általa s valóban szép levelei által vált lehetővé, hogy egy a XVI. században született s a XVII. század első felében élt magyar matronát mint édes anyát, családja vezértagját, mívelt és tehetséges írót, a közélettel való viszonyában és magányéletében különösen, teljesen megismerhessünk.

Ez időkorból történetünknek csak egy női alakját ismerjük meglehetős közelről, Lorántffy Zsuzsánnáét, ki I. Rákóczi Györgynek neje s II. Rákóczi Györgynek édes anyja volt, de minthogy ő fejdelemné volt, életviszonyai más tekintetek alá esnek s a Wesselényi Annáéval csak kevéssé hasonlíthatók össze.

T. olvasóim tájékozásául csak egy pár szót bátorkodom előrebocsátani. Én ugyanis már három év óta az első gróf Csáky István volt tárnokmester élettörténetének megirásán munkálkodom, s csak működésem folytán győződtem meg, hogy Wesselényi Anna életrajza, mint kissebb epizód, nem szorítható fia élettörténetébe. Sokkal önállóbb egyéniség volt ő, hogysem bárhol csak mellékletképen szólhatnánk róla s igy született e kis mű, mely mindazonáltal a fia élettörténetéhez mintegy bevezetőül szolgál. A kezeim közt levő anyagból tehát csak azt használtam fel, a mi közvetlenül az anyát jellemzi, s szintén ez okból vettem fel nehány levelet, melyek a nagyaszszonyhoz voltak intézve, vagy legközelebbi környezetére vonatkoztak.

Az ekként szerkesztett művet kegyes olvasóim elé bocsátva, nyugodtan várom bölcs itéletüket.

Budapest, 1875. május 17-én
A szerző

---