Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


Előszó

TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÉS TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ
Társadalmi integráció és társadalmi rétegződés - Huszár Ákos, Kovách Imre, Kristóf Luca, Szabó Andrea
Struktúra és cselekvés. A politikai integráció mechanizmusai - Gerő Márton, Szabó Andrea
Redisztribúció és társadalmi integráció - Balogh Karolina, Czibere Ibolya, Kovách Imre, Nemes-Zámbó Gabriella

KORMÁNYZÁS ÉS INTEGRÁCIÓ
A kormányzás területi (közép) szintjének integrációs szerepe - Pálné Kovács Ilona
Az önkormányzatok és a helyi társadalom integrációja - Tamás Veronika
A civil társadalom változó szerepei és a társadalmi integráció - Gerő Márton, Kerényi Szabina

INTEGRÁCIÓS RENDSZEREK
Rugalmasság biztonság nélkül - Munkaerőpiaci integrációs mechanizmusok Magyarországon a 2010-es években - Illéssy Miklós, Huszár Ákos, Csizmadia Péter
Társadalmi integráció, egészség, egészségügy - Kollányi Zsófia

A RÉSZEK ÉS AZ EGÉSZ
Közeli távolság. Magyarország és a határon túli magyarok viszonyairól - Bárdi Nándor
Kontextus vagy kontaktus? Előítélet-rendszerek és migrációs tapasztalatok - Papp Z. Attila, Zsigmond Csilla

Absztraktok
A kötet szerzői
Abstracts
The authors



Előszó

A kötet ugyanannak a többéves kutatási programnak a keretében készült, amelynek az eredményeképpen, ezzel a kiadványunkkal egyidőben szintén megjelentetünk egy tanulmánykötetet a mobilitásról és az integrációról. A jelen kötet tanulmányait a magyar társadalmat integráló/dezintegráló mechanizmusok elemzése köti össze, és bár a szövegek közötti kapcsolódás nem közvetlen, de a kérdés- és témakör azonossága reményeink szerint mégiscsak olyan egységes munkát eredményezett, amely elsőként közöl tematikailag egységes elemzéseket a társadalmunkat integráló mechanizmusokról. A tanulmányok a rendszerintegráció, társadalmi integráció és személyközi integráció szintjein elemzik az integrációs mechanizmusok működését és annak hatásait. Integrációs mechanizmusoknak tekintik azokat az intézményi, csoportos esetleg egyéni cselekvéseket, beállítódásokat, képzeteket, értékeket és normákat, amelyek létrehozzák, javítják, lehetővé teszik az integráció szereplőinek együttműködését, növelik az összetartozás érzetét, csökkentik vagy megelőzik az integrációval kapcsolatos kommunikáció zavarainak és a konfliktusok kialakulásának lehetőségét vagy elmélyülését. A társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozó blokk első két tanulmánya amellett, hogy megkerülhetetlen jelentőségű kutatási eredményeket ad közre a rétegződés és integráció kapcsolatáról és a politikai integrációról, az integrációs mechanizmusok fogalmának az értelmezéséhez történő elméleti igényű hozzájárulást is felvállalja. A harmadik szöveg a redisztribúciós mechanizmusok integratív és sajnálatos módon dezintegratív következményeit mutatja be nagyrészt új és korábban hiányzó adatok értelmezésén keresztül. A kormányzás integrációs lehetőségeiről és következményeiről szóló rész a középszintű és a helyi kormányzási szintek, valamint a civil társadalom szervezeteinek működéséről közöl javarészt teljesen új szemléletű és információs bázisú elemzéseket. A munkaerőpiac és az egészügyi rendszer integrációs funkcióinak az elsődlegesen fontos és kiemelkedően sikeres elemzéseit a Magyarország és a határon túli magyarok kapcsolatát, együttműködését bemutató nagyszerű összefoglaló mű, illetve az előítélet és migrációs tapasztalat kölcsönhatásait leíró munka követi. A kötet szerkesztője tudatában van annak, hogy a társadalmi integrációról való tudásunk szintézise a következő munkánk feladata, ugyanakkor abban is biztos, hogy az olvasó alapvető fontosságú szövegeket talál ebben a kötetben, amelyek teljességgel új megközelítésekkel és módszerekkel járulnak hozzá jelentősen a jelenkori magyar társadalom ismeretéhez.

A szerkesztő a szerzők nevében is köszöni P. Tóth Tamásnak a kötet olvasószerkesztőjének és lektorának, továbbá Csurgó Bernadettnek és Megyesi Boldizsárnak a kötet lektorainak szinte társszerzői jelentőségű munkáját; a tördelést, a kötettervezést, a borítót alkotó Kovács Mariann-nak, aki már a jelen kötetünket megelőző kiadványainkat is gondozta, a túlbecsülhetetlen szervezőmunkát vállaló Kocsis Veronikának és a pénzügyi adminisztrációt végző Hős-Sztojka Enikőnek a segítségét és hozzájárulását a kötet elkészítéséhez.

Budapest, 2020 őszén
A szerkesztő


×