Mobilitás és integráció a magyar társadalomban
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
MOBILITÁS ÉS INTEGRÁCIÓ
Pártszimpátia és a társadalmi mobilitás érzékelése - Huszár Ákos, Szabó Andrea
A társadalmi mobilitás egyenlőtlensége a nők és a férfiak között. Közeledés vagy távolodás? Huszár Ákos, Balogh Karolina, Győri Ágnes
A magyar társadalom integrációja 2015, 2018 - Gerő Márton, Hajdu Gábor, Kovách Imre, Kristóf Luca, Szabó Andrea
A magyar társadalom politikai integrációja - Szabó Andrea, Gerő Márton
TERÜLETI MOBILITÁS
Területi mobilitás és a magyar társadalom integrációs csoportjai - Csizmady Adrienne, Győri Ágnes, Kőszeghy Lea, Rácz Attila
Kapcsolati tőke és földrajzi mobilitás - Dávid Beáta, Albert Fruzsina, Huszti Éva
Változott-e az ingázásban a nemek közötti egyenlőtlenség? Az ingázási időre ható tényezők és változásuk 1990 és 2011 között Magyarországon - Bakó Tamás, Kálmán Judit
VISSZA A TÁRSADALOMBA
A szociális munka intervencióinak hatása a társadalmi mobilitásra és immobilitásra - Rácz Andrea
Keresleti korlátok a börtönből szabadultak reintegrációjában - Boza István, Csáki Anikó, Ilyés Virág, Köllő János, Kőműves Zsófia, Márk Lili, Mészáros Mercedes
HATÁRON INNEN, HATÁRON TÚL
Magyar diaszpóra és az anyaország. Diaszporizáció és diaszpórapolitika - Papp Z. Attila, Kovács Eszter, Kováts András
Szolidaritás és társadalmi mobilitás. Magyar bevándorlók jótékonysága és fizetett munkája a német bevándorlási rendszerben - Feischmidt Margit, Zakariás Ildikó
Absztraktok
A kötet szerzői
Abstracts
The authors
Előszó
A kötet egy többéves kutatási program eredménye, amelyben több kutatóintézet munkatársai vettek részt. Munkánk célja a magyar társadalom mobilitásáról, integrációs és dezintegrációs folyamatairól való tudásunkhoz történő hozzájárulás volt. A közölt tanulmányok nem folyamatos fejezetek módjára követik egymást. Az összegző elemzés egy későbbi munka eredménye lesz. Az olvasó mégis egymással összefüggő elemzésekkel találkozhat, amelyek mind arra keresik a választ, hogy az integráció/dezintegráció mértéke és jellegzetességei hogyan befolyásolják a magyar társadalom egyenlőtlenségeit, milyen utak nyíltak az ezredfordulót követően a társadalmi hely megváltoztatására, az előnyök érvényesítésére, a hátrányok ellensúlyozására, vagy hogy azok leginkább oly módon összegződtek, hogy a változtatás valójában esélytelen maradt.
A jelentős új ismereteket közreadó első témablokk két tanulmánya szerint az európai összehasonlításban a zártabbak közé tartozó magyar társadalom objektív és megélt, szubjektív mobilitása közötti különbségeket erőteljesen befolyásolja a politikai irányultság, valamint, hogy a férfiak és a nők társadalmi helyzetének a változtatási lehetőségei összességükben még mindig inkább a nők hátrányait mutatják. A magyar társadalom integráltságának a változását 2015 és 2018 között azzal a szándékkal elemeztük a harmadik tanulmányban, hogy megvonjuk a 2010-et követő korszak társadalomra vonatkozó kormányzati törekvéseinek a mérlegét, ugyanakkor bemutassuk az integrációt központba állító módszer és szemlélet társadalomszerkezeti mozgásokat és azok okait is regisztrálni és elemezni képes előnyeit. A negyedik tanulmány elméleti igénnyel és kiemelkedő eredménnyel foglalja össze a magyar társadalom politikai integrációjáról való ismereteinket.
A második rész témái a területi mobilitás és az integráció összefüggéseinek, a kapcsolati tőke és a földrajzi mobilitás, valamint az ingázásra ható tényezőknek a bemutatása. A következő rész a szociális munka mobilitási és integrációs folyamatokba történő, korántsem magától értetődően pozitív beavatkozásáról, valamint a börtönből szabadultak visszaintegrálódásának a korlátairól szól adatgazdag és elmélyült elemzésekkel. A kötetzáró tanulmányok újdonságtartalma is jelentős: a nyugati magyar diaszpórák anyaországhoz kötődő és a befogadó államokhoz is kapcsolódó kettős integrációjának a dilemmáiba, motiválóiba vezetik be az olvasót.
A szerzők nevében is köszönöm P. Tóth Tamásnak a kötet olvasószerkesztőjének és lektorának, továbbá Csurgó Bernadettnek és Megyesi Boldizsárnak a kötet lektorainak szinte társszerzői jelentőségű munkáját; a tördelést, a kötettervezést, a borítót alkotó Kovács Mariann-nak, aki már a jelen kötetünket megelőző kiadványainkat is gondozta, a túlbecsülhetetlen szervezőmunkát vállaló Kocsis Veronikának és a pénzügyi adminisztráció végző Hős-Sztojka Enikőnek a segítségét és hozzájárulását a kötet elkészítéséhez.
Budapest, 2020 őszén
A szerkesztő