---

Tartalom

Bevezető
Előzmények
Kezdeményezés
A bankok pénzteremtése
Bankok árfolyamkockázata - nyitott deviza pozíció
A deviza swap
Az átszámítás iránya
Árfolyamrés alkalmazása a számolás során költséget okoz az adósnak
A THM tartalmazza az árfolyamrés okozta költséget
Költség devizában
A perekről
Díj és költség
Árfolyam előrejelzés
Stabil árfolyam
Koncepciós eljárás
A Kúria határozata
MNB munkatárs állításai 2021. júliusában
1. számú melléklet - Solt Katalin: Pénzügytan (részletek)
2. számú melléklet - Varga József: A bankrendszer működése
3. számú melléklet - Kovács L. - Marsi E.: Bankmenedzsment
4. számú melléklet - Részletek MNB oktatási és tájékoztatási kiadványokból
5. számú melléklet - Levelezés a pénzteremtésről az MNB-vel
6. számú melléklet - Saját számolások
7. számú melléklet - Példa a bank pénzteremtésére
8. számú melléklet - Nyitott deviza pozíció és swap a bankoknál
9. számú melléklet - Kúriának a költségekről (részlet) 2013.06.01
10. számú melléklet - Devizaárfolyamok "bolyongásai"
11. számú melléklet - Sajtóreagálások a PSZÁF válaszlevéllel kapcsolatban
12. számú melléklet - Szabó Péter (MNB) cikk 2021. július 14
Zárszó és ajánló

---

Bevezető

Időben jócskán vissza kell kanyarodnunk, egészen 2013-ig, hogy pontosan lássuk miként vezette félre a Kúriát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Ekkor tett fel ugyanis rendkívül lényeges kérdéseket a Kúria a devizahitelezéssel kapcsolatban. A válasznak a "politikai része" elég nagy hullámokat kavart, ugyanis Szász Károly a PSZÁF elnöke bank- és államcsődöt is elképzelhetőnek tartott, ha a bíróságokon tömegesen nyerni fognak a devizahiteles adósok.

Ezzel aztán vége is lett a PSZÁF válasz "elemzésének". A mélyebb szakmai értékelés elmaradt, pedig a PSZÁF olyan válaszokat adott, hogy a bankokat valóban ne érje sem anyagi kár, sem pedig kellemetlen társadalmi megítélés. A PSZÁF egyértelműen arra törekedett, hogy a bankrendszer működésében ne legyen semmilyen zavar.

A Kúria a legdurvább félrevezetést észlelte és a PSZÁF megállapításait figyelmen kívül hagyta. Azonban a többi elérte a célját és a Kúria a bankoknak kedvező megállapításokat tett a jogegységi határozataiban. Ezek a kúriai megállapítások pedig egyrészt hatással voltak az elszámolási törvényekre, másrészt a mai napig is visszaköszönnek a bírósági ítéletekben. Magyar sajátosság ugyanis, hogy minden bírónak a Kúria jogegységi határozatait be kell tartani, attól nem térhetnek el.

Már tíz éve követem a devizahiteles eseményeket, azonban csak most jutottam el oda, hogy a bankok pénzteremtésével próbáljam magyarázni azt, amihez a Kúriának az 1930-as évekbeli lerovó-kirovó elméletre volt szükség. Önmagában ugyanis a deviza alapú hitelezés az általánosan elterjedt "pénzügytani nézet" alapján nem felel meg a jogszabályoknak.

Tekintettel a több mint 2,3 millió magyar deviza alapú kölcsön- és lízingszerződésre, szükséges tehát hivatalosan is felülvizsgálni a PSZÁF 2013-as válaszait. Ennek érdekében az alábbi kísérőszöveggel küldtem el a kezdeményezésem (amit ez a könyv tartalmaz):

Tisztelt Vastag László ügyvezető igazgató úr!
Tisztelt Hitelintézeti Fogyasztóvédelmi Főosztály!
Tisztelt Magyar Nemzeti Bank!

Kezdeményezem a Magyar Nemzeti Banknál, mint pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságnál, hogy tekintse át a Kúria 2013-ban feltett kérdéseit és a PSZÁF válaszait. Majd ezt követően a legjobb tudásuk alapján, közérthetően, ám kimagasló szakmaisággal válaszolják meg azokat nyilvánosan a Kúriának. Ezáltal lesz képes arra a Kúria, hogy szükséges mértékben felülvizsgálja a korábbi években hozott Polgári Jogegységi határozatait.

Csatolom összeállításom és mellékleteit.

Tisztelt Dr. Varga Zs. András elnök úr!
Tisztelt Patyi András elnök helyettes úr!
Tisztelt Dr. Orosz Árpád Gábor kollégium vezető úr!
Tisztelt Kúria!

A Kúria előző vezetésénél sajnos hiába kezdeményeztem a devizahiteles jogegységi határozatok felülvizsgálatát. Most a 2013-ban feltett kúriai kérdéseket vizsgáltam át, amiket a PSZÁF elnöke válaszolt meg.

Kérem, hogy akkor is végezzék el a korábban feltett kérdések ismételt vizsgálatát, ha az MNB ebben a kérdésben passzív marad.

Tisztelettel:
Szabó József

---