---

Tartalom

A' GYENGE ELMÉKHEZ ALKALMAZTATOTT GEOGRAPHIA
EURÓPÁRÓL KÖZÖNSÉGESEN
PORTUGALLIA
SPANYOL-ORSZÁG
FRANTZIA-ORSZÁG
NAGY BRITANNIA ÉS IRLANDIA
ÁNGLIA
SCOTIA
IRLÁNDIA
HOLLÁNDIA
NÉMET-ORSZÁG
  Az Austriai Kerület
    Az Austriai Értz Hertzegség
    A' Stiriai, vagy Stajermarki Hertzegség
    A' Karinthiai Hertzegség
    A' Karnioliai Hertzegség
    A' Tenger' Melyéki Vidék
    A' Tiroli Grófság, Felsö Austria
    Elö Austria
  A' Bavariai Kerület
    A' Bavariai Hertzegség
    A' Najburgi Fejedelemség
    A' Szultzbaki Fejedelemség
    A' Saltzburgi Érsekség
    A' Passaui Püspökség
    A' Berchtolsgádi Prépostság
  A' Sváb Kerület
    Az Augsburgi Püspökség
  A' Frankóniai Kerület
  Az Alsó Rhénusi Kerület
  A' Felsö Rhénusi Kerület
  Felsö Saxonia
  Az Alsó Saxóniai Kerület
  A' Vestfáliai Kerület
  A' Burgundiai Kerület
TSEH-ORSZÁG
  A' Morvai Márkgrófság
  Lusatziai Márkgrófság
  A' Slesiai Hertzegség
  A' Glátzi Grófság
DÁNIA
NORVÉGIA
SVÉTZIA
MUSZKA-ORSZÁG
KISTATÁR-ORSZÁG
BURKUS-ORSZÁG
LENGYEL-ORSZÁG
  A' Kurlándiai Hertzegség
  Galitzia és Lodoméria
MAGYAR-ORSZÁG
A' RAGUSAI KÖZÖNSÉGES TÁRSASÁG
EÚRÓPAI TÖRÖK-ORSZÁG
A MÓLDVAI ÉS OLÁH FEJEDELEMSÉGEK
OLASZ-ORSZÁG
  Neápolis Ország
  Szicilia szigete
  A' Pápa jószága
  A' Toskánai Nagy Hertzegség
  A' San Marino Közönséges Társaság
  A' Lukkai Közönséges Társaság
  A' Genuai Közönséges Társaság
  Szárdinia-Ország
  A' Szavojai Hertzegség
  A' Mediolanumi Hertzegség
HELVÉTZIA
  A' Sz. Galli Apátúrság
  A' Churi püspök

---

Előszó

A' Geographia vagy a' föld kerekségének, le-irása, taníttya ennek az elöttünk esméretes földnek tulajdonságait. A' Faluknak, Városoknak, és azoknak lakosainak; a' folyó-vizeknek, tengereknek, hegyeknek, erdöknek, és sok száz egyéb, meg-jegyzésre méltó dolgoknak Historiáját foglalja az magába.

A' ki Geographiát tanúl, látya és halya mind az, valamit tsak az okos emberek láttak, és hallottak valami Tartomány vagy Város felöl. Tudja mi szokott ebbe vagy amabba a' Tartományba teremni, vagy mit szokták abba mesterség-által készíteni. Megszámlálhatya hány ember lakik egy Városba, vagy egy egész fejedelemségbe. Látya mitsoda szorgalmatossággal folytatyák az emberek a' magok fáradságos és veszedelmes munkáikat. Néha kereskedöhöz megyen; néha mester emberekhez. Végezetre halja azt-is, ha valamellyik Tartományba, Király uralkodik-é, vagy fejedelem, vagy valami Gróf, vagy egy egész Tanáts. Néha mintha a' mezön sétálna, vagy kotsikázna, madár szóllást hall; látya a' mezei munkásokat, és a' vetemények-körül forgolódó kertészeket. És mind ezekböl meg-esmérheti azt a' gazdagságot és áldást, a' melly származik a' földböl, az emberek munkája után, s' nem marad ollyan tudatlanúl, mint azok a' gyermekek, a' kik nyóltz esztendös korokba-is azt gondolják még, hogy a' hegyeken és az erdökön-túl, mindjárt vége van a' világnak, vagy leg-alább be-van ott deszkázva, a' kiknek ha szomszéd Faluba, vagy Városba kell menni, attól félnek hogy meg-eszi öket a' farkas.

....

---