---

Tartalom

Elöljáró beszéd

AZ EMBER
I. Gyermekévek. Iskoláztatása. Lakatosinas. Lakatoslegény. Ipariskolai növendék. Történelmi emlékek hatása képzeletére. Művészálmok
II. A faszobrásziskolában. Művészi álmodozások. Jelleme kialakulása. A legmagasabb eszmények kultusza
III. Katonáskodása Prágában. Művészi hatások. Szabadulása
IV. Újra fafaragó. Megösmerkedik Batka Jánossal. Tanul magyarul barátaitól. Porcellánfestő. Az óratartó története. Szobrászálmok. Kőfaragások. Batka agitációja. A gnómok. A pozsonyi takarékpénztár ösztöndíjat ad
V. Bécsben Tilgnernél. Tilgner műtermében. Bécs hatása szellemére. A pozsonyi magyar. A liberális eszmék pátosza. Első szerelme. Viaskodás a sorssal. "Büszke vagyok a lakatosinasra." Név és rang. Idegen kéz nem formálhatja. Nagy csalódás. Női ideáljának kialakulása
VI. Két képzeletstruktúra. Poláris ellentétű művészet. Canova és Thorwaldsen stílellentétei. Az akadémizmus. A festészet hatása a szobrászatra. A tónusfestő szobrászat. Francia, görög, olasz példák. Tilgner virtuozitása. Korai arcképszobrászata. A festői szobrászat bírálata. Ellentétek Tilgnerrel. Hellmer mint mester. Akadémiai pályázatok
VII. Vendég a bécsi akadémián. Hellmer Fadruszról. A morceau és az egész. Akadémiai növendék. A Rónay-arckép. Apolló a szárnyas Ámorral. Az anyagmegmunkálás elve. "Szegény Lázár." A kétféle relief-felfogás. Az amazonok harca. Thorwaldsen és a görög relief. Az átvételek önálló feldolgozása. Friss kitalálások. Krisztus a keresztfán. A feszület pozsonyi sikere. A feszület pesti sikere. A feszület sorsa
VIII. A Mária Terézia-emlékpályázat története. Harc Batkával. "A város fia vagyok." Dolgozik a tervezeten. Megkapja a megbízást. Kritikai szempontjai. Művészeti tanulmányúton
IX. A kolozsvári Mátyás-emlékpályázat. Megnyeri a kolozsvári pályázatot. Megnősül. A budai műteremház
X. Készül a Mária Terézia-emlék. Folyik a munka Carrarában. A szobor kifaragása. Hazaszállítása. Az utolsó simítások, már Pozsonyban. A szobor leleplezése. A király megjegyzései. Az egykorú kritika. A takarékpénztár iránt érzett hálája
XI. A Mátyás-szobort mintázza. A szobor öntése. Hellmer elismerése. A Mátyás-szobor leleplezése. A Mátyás-szobor kismintája. Az egykorú kritika
XII. A Wenckheim-szobor. A Wesselényi-szobor. A Tuhutum-emlék. Vita a rovásírás körül. A Tisza-szobor eszméje. Rokon Dalou szobrával. Toldi viaskodása a farkasokkal. Dekoratív munkák. Félbemaradt művek
XIII. Arcképei. Jellemfejlődése. Irodalmi érdeklődése. Anyja iránti szeretete. Hálaérzete. Nemes büszkesége. Öntudata. Kollégialitása. Vitája Tóth Bélával. Nézetei a nemzetiségi kérdésről. Kritikagyűlölete. Kozma Andor levele a kritikáról. A deklamatív magyar irány. Készülődés a párisi világkiállításra. Művészi küzdelmek. Egy őstehetség felfedezése. Tehetség-kultusz. Ötletessége. Erkölcsi felfogása. Feledékenysége. Fanatikus magyarsága. Az erő kultusza. Férfierejéből fakadó hős-kultusza

A MŰVÉSZ
XIV. A monumentális szobrászat problémája
  1. A monumentális hatás alapfeltételei. A nagy tárgy és a nagy érzés
  2. Fadrusz áradó érzései
  3. Reliefsorozat Magyarország diadalívén. A magyarság erkölcsi ideáljának formálója
  4. Képzeleti képeinek foganása. Az absztrakt képzelet tiszta formája
  5. A monumentális körvonal. A liberális magyar polgárság eszményeinek formálója. Plasztikus mozdulatai
  6. A feszület problémája. Megnyugvás a vallási kételyekből. A feszület tradíciója. Ó-keresztény feszületek. Román és gótikus feszületek. A kora-reneszánsz feszülete. A reneszánsz és barok feszület. Fadrusz feszülete. A kora-reneszánszhoz áll közel. Rokon Velasquez feszületével
  7. A Mária Terézia-emlék belekapcsolódik a magyar hagyományba. Az egynézetűség. Rodin művészetének lényege. Ellentétje Hildebrandnak. A többnézetűség. Michelangelo ideálja. Statikus formában szenvedelmes mozgás. Nála a homloknézet uralkodik. A Mária Terézia-emlék főnézetei. Az emlék felállításának hibája. Az emlék mint korrajz. A királynő a báj és méltóság egyesítése. A Mária Terézia-emlék nem barok
  8. Az anyagkezelés. A Mária Terézia-emlék lova. A hippológus ló-kánonja. A képzelet formálja a típusokat. A lóábrázolás története. Jégkorszak. Az egyiptomi művészet. Az asszír, a keleti, az archaikus görög művészet. A Parthenon. Az ú. n. Sándor-szarkofág. Marcus Aurelius szobra. A korai keresztény művészei. A bambergi és magdeburgi, a Scaliger-emlékek. Donatello és Verrocchio. Leonardo, Schlüter és Donner. A Mária Terézia-emlék lova
  9. A Mátyás-emlék, mint vízió, mint szimbólum. A Mátyás-emlék lova. Az emlék pszikológiai hatása. A kompozíció elemzése. Reliefszerű szabadplasztikai csoport
  10. A mintázás. A két képzeletstruktúra két mintázási elve. A térábrázolás kettőssége. A vízió kiépítése. Való-forma és ható-forma. A lényeges elemek egybefoglalása. Az érzés maximumát a síkok minimumával fejezi ki. Különböző miljők azonos formatörekvése. Kevéssel sokat fejez ki. Titáni viaskodása a kor realizmusával
  11. A magyar művészet nemzeti jellege. Mély érzés és leegyszerűsített forma. A két stílustörekvés a művészet gyökere
XV. Az első Erzsébet-emlékpályázat. A pályázat története. Intrikák és rágalmak. A második pályázat. Betegsége, halála. Temetése. Félbemaradt tervek. Pozsony hűsége

Utóhang
Fadrusz János műveinek jegyzéke
Névmutató
Képek

---

Előszó

A horatiusi nonum prematurt ez a könyv duplán kivárta. Még Fadrusz életében az 1902-ben megindult "Művészeti Könyvtár" számára vállalkoztam életrajza megírására, s Fadrusz ebben készséggel segítségemre volt. Halála után fokozott buzgalommal dolgoztam rajta s a világháború kitörésekor készen lett. Azóta várta megjelenését. Egy rövidebb essayben 1909-ben leraktam a könyv alapgondolatait, s azt a pozsonyi Toldy-kör a Vutkovich-díjjal tüntette ki. (Megjelent a Művészetben VIII. kötet.) 1913. novemberében a Népszerű főiskolai tanfolyamon hat előadásban ismertettem tanulmányaim eredményeit. A Mátyás-emlékről szóló résszel pedig széket foglaltam a Petőfi-Társaságban. Egyes részletkérdéseket külön is feldolgoztam, így a feszület eredetének kérdését (megjelent németül Strassburgban Heitz kiadásában 1911-ben), a monumentális szobrászat alaptörvényét (megjelent a Zeitschrift für Aesthetik und Kunstwissenschaft X. kötetében). Az alapvető filozófiai problémák, nevezetesen a tér és idő kérdése a képzőművészetben, a nyugvó és mozgó szem szerepe az esztétikai szemlélet létrejöttében, külön beható kifejtést követelnek. Ezt tekintem egyik legközelebbi feladatomnak. Ez lesz "Uj Laokoon" c. munkám tárgya.

Budapest, 1923 május hava

---