---

Tartalom

Mi vezérelt?
I. Általános eszmék. A naturalismus világfelfogása. A romanticzizmus és naturalismus szelleme. Ellentétek.
II. Heine. A romantikus phantásia. A typusok. A romantikus öngyilkosság, mysticzismus és grotesk iránti hajlam. A romantikus szeszély. A realidealismus lényege. Absurd jelleme.
III. A naturalismus jellemzése. A modern kor képe. Idealismus, pessimismus. Az ez alapon kifejlődött technika. 1. Pessimista alap: hangulat, próza, impressionismus, a leirás, a hangulategység törvénye, a képzelet, az érzéki elem, a lélekrajz. 2. Idealista alap: tendenczia, Zola hibái.
IV. Renan egyoldalú idealismusa. A franczia drámairók. Ibsen alap-hangulata. Naturalista-e Ibsen? Nora, Rebecca, Bernick, Galeotto, Ellida. Világosság az igazság rajzolásában.
V. Vádolhatnak-e Ibsen és Zola kultuszszal? Taine kánona. A müvészetet mindig reális czél szülte, ihlette, hatotta át. A modern tendencziák. Hauptmann és az uj naturalisztikus iskola. Vége.

---

Előszó

Az aprópénz könnyen forgalomba jön. Igy vagyunk az ugynevezett "Schlagwort"- okkal is. Irodalmi aprópénzekké lesznek, melyeket aztán boldog-boldogtalan, ha kell, ha nem, ha jól, ha rosszul, - de alkalmaz - forgalomba hoz. A romanticzismus, idealismus, naturalismus fogalmai egyre jobban összezavarulnak, kiki ugy használja őket ahogy akarja s a közéletben, irodalomban olyan fogalomzavar nőtte ki magát, hogy ideje elvégre szemlét is tartartani! Hányfelé olvasni Ibsen nevét, jelzőkkel és a nélkül, elkeresztelik pessimistának, idealistának, moralhösnek, romantikusnak és naturalistának. Mi hát tulajdonoskép? Mi a naturalismusnak Ibsen és Zola? Mi főkép a naturalismus? Mik czéljai s eszközei?

---