---

Tartalom

Előszó
A magyaros ízlés tájékoztatója
  I. Irodalom
  II. Muzeális anyag
  III. Iskolák
  IV. Magyaros ízlésű tárgyak szerepeltek a következő kiállításokon
I. Mütyürkék. Díszítőelemek
II. Apró holmik
III. Fonalas munkák
IV. Viseletek
V. Építészet és belső berendezés

---

Előszó

Fogadjuk el azt a meghatározást, hogy a magyar ízléshez tartozik mindaz, ami a magyar embernek tetszik; a magyaros ízléshez pedig az, amelyben még ezenkívül a magyarság faji és nemzeti sajátságai megnyilatkoznak.

Ennek alapján a magyaros ízlés legszebb példáit - tárgyi megjelenítésben - a népművészetben és az ahhoz kapcsolódó háziipari termékekben meg iparművészeti alkotásokban ismerhetjük fel. Olyan három tagozat ez, mely szorosan összefüggő egységes egész, mint az épület földszintje és emeletei. Alul a földszinten van a népművészet s organikusan van felépítményként rászerkesztve az első traktuson a háziipar, a másodikon az iparművészet, még talán legfelül volna hely a képzőművészet számára is.

A magyaros ízlés palotájának alépítménye pedig: a nemzeti mult. Bemutatott képeinken sok az eredeti kitalálás, önálló elképzelés, - de közös központi elemük mégis a multbanézés, a hagyományok állandósulása és a hűséggel való kitartás a felismert szépség mellett. A faji és nemzeti érzés ebben csúcsosodik ki. Összefüggésük a magyar lélek egyéb teremtményeivel is nyilvánvaló. A magyaros díszítés virágos indáit ugyanazok az alkotó ösztönök hozták létre és rendezték el, mint a népdal üde ritmusait, vagy a régi virágénekek szimbolikus képeit.

A magyarság szellemi vagyonának legszebb és legbecsesebb kincsei - a népköltészet, népzene és népművészet - szorosan össze is tartoznak tehát. Még az előretörő sorsuk is ugyanaz. A népköltészet eljut irodalmi magaslatokig Petőfin, Aranyon át. A magyar muzsika mélységet nyer Liszt, Erkel és Hubay, Bartók és Kodálynál. E merőleges útpályákhoz képest a magyar népművészet pedig vízszintesen terjed el a magyar népművészet és a magyar iparművészet területein.

Jelen kiadványunk szemelvényei bőséges példákat nyujtanak mindezekre időbeli és földrajzi korlátozás nélkül. Kielégítenek annyiban, hogy az egészen áttekintsünk, de nem elég viszont a teljes megismeréshez. Mert minden egyes kép mögött olyan gazdag sorozatot és változatot kell elképzelnünk, hogy azokról csak külön monografiákban lehetne méltóan beszámolni. Összefoglalásunkból tehát csak mint egy kis tükörből verődik vissza a magyaros ízlés teremtőerejének egységesítő képe.

Öt fejezetben csoportosítottuk az anyagot. I. A mütyürke, a magyar díszítőelemeknek az ábécéje. Az anyagokon és technikákon túl vannak közös jegyek, - abból szedtünk össze egy szótári vázlatra valót. A II. és III. fejezetben az emberi élet távolabbi tartozékaiból anyagi feldolgozás szerint mutatunk be tárgyakat: agyag (kerámia), fa, bőr, fonalas munkák (textil) stb. IV-ik csoportban következnek az ember közelebbi tartozékai a ruházat, a viselet s végül V-ször az ember háza kívülről s belülről. Az ember házához tartozik az istenháza is, a bútorok, valamint minden egyéb a kiskaputól a temetői fejfáig, amely a magyar ember legutolsó földi lakását van hivatva megjelölni.

Akinek az érdeklődése mindezzel nem elégül ki, annak is kezébe adjuk a továbbvezető fonalat. A könyvek és folyóiratok, múzeumok és kiállítások, társulatok és intézmények, iskolák és tanfolyamok segítik a magyaros ízlés barátait, azoknak címei révén ki-ki eljuthat oda, ahová vágyai, képességei, - sőt üzletei is vonzzák.

---