---

Tartalom

01 Előszó
02 Köszönetnyilvánítás
03 Nyíló virágok
04 Álarc mögött
05 Asszonyok, lányok ünnepe
06 Különleges kép
07 Szőlőhegyen
08 Hulló levelek
09 Téli éjszakán
10 Naspolyafa
11 Az álmok néha igazak
12 Év végén
13 Valentin napi gondolatok
14 Neked zúg a tenger
15 Napfény a víz tükrén
16 Betlehemben
17 Reményvesztett emberek
18 Mikulás előtti éjszakán
19 Emlékül neved ünnepnapjára
20 Vallomás
21 Szeretett Barátomnak születésnapjára
22 Röpke pillanat
23 Locsolómnak szeretettel
24 Elmentél
25 Harangok zúgásában
26 Levél Nagyapáimnak
27 Nemzeti színű szalag
28 Nyár illata
29 Hajnal fénye
30 Az új Igazgatóhelyettesnő
31 Fagylalt, s nyár
32 Irodalmi magazin
33 Örökké ragyognának a rózsák
34 Mint két malomkő között
35 Éves termés
36 Eljöttél hozzám
37 Utolsó gondolatodban
38 Őszi avar paplanja
39 A Te neved ünnepén
40 Égig szól a fohászom
41 Vadvirágot szedtem
42 Színpadi kép
43 Meguntam a keserűséget
44 Más vagyok
45 Kis fenyőág Szentestén
46 Végtelen szeretet
47 Tengernek morajlását hallgatva
48 Álmatlan éjszakán
49 Édesanyám betegségében
50 Őrangyalom
51 Szívemnek ajándéka, Édesanyám
52 Szívem rejtekére költöztél
53 Szentestén
54 Az idő végezetéig
55 Könnyű álmomat hozod
56 Képzeletem oltára
57 Hazavágyom
58 Végső menedék
59 Nem maradt más, csak a bánatom
60 Téli kép
61 Repül a szán
62 Békében szunnyadok
63 Jöjj vissza, gyönyörűm
64 Ölednek rejtekében
65 Fohász Istenemhez
66 Valahonnan a távolból
67 Ködfátyolban
68 Harmatvízzel mosdatlak
69 Az új erdei világom
70 Egyszer

---

Előszó

Köszöntöm a Kedves Olvasóimat, Baranya megyéből. Gyermekkori vágyam vált valóra, hogy írhatok. Ugyanis születésem óta mozgássérült vagyok, a mozgásszervet érte a sérülés. A toll számomra nehezen használható eszköz, ezért gyorsan megtanultam számítógépezni. 1998 óta írok verseket, egyébként 12 évesen megértem az írásra. Akkor még édesanyám és húgom segítettek leírni verseimet. Leírtam csak az én ákom-bákom írásomat, még én is nehezen tudtam elolvasni. Ezért, amikor volt idejük, lediktáltam nekik, egy piros borítós fekete kockás matekfüzetbe.

Amikor már magam írtam verseimet, mindig arra sarkalltam magamat, hogy egy-két verset írjak minden hónapban. Amely lelki örömöt okozott, először csak versszakokba írogattam, ahogy az iskolában tanultam. Leginkább az asztal fiókjának írtam, és édesanyám volt a legfőbb kritikusom. Nem volt olyan szakértő a közelemben, aki érdemlegesen tudott volna segíteni a versírásban. Sok mindent a magam kárán kellett megtanulni, például a helyesírást vagy a költői képeket. Ezekre a mai napig is oda kell figyelnem. Tulajdonképpen csak írtam, s élveztem, amit csinálok. Ugyanis világéletemben gyűlöltem tétlenkedni.

Az első időkben, még internetem sem volt. Megszoktam, hogy takar a monitor, így nem látják a fizikai állapotomat. Csak az elmém forgását tükrözik írásaim. Így mondhatom azt, hogy egyenlő eséllyel indulok a világ emberiségével. Számtalan helyen olvashatnak a neten. Mára már szabadvers formában írogatok, mert ahogy szokták mondani olvasótársaim, ez a forma bevált nekem.

Kedves olvasóim ajánlom figyelmükbe szám szerint a tizenhetedik e-könyvemet, és a hetedik verseskötetem, melynek címe: Mint két malomkő között. Jó olvasást és kellemes időtöltést kívánok.

Tisztelettel
Csomor Henriett

Komló, 2021. október 10.

---