---

Tartalom

I. A barbár világ földrajzi kiterjedése - A khún vagy hún szövetségek - Fehér és fekete húnok - Ezek életmódjai - Ammianus Marcellinus jellemrajza a húnokról - A húnok rémületessége szomszédaik előtt - Góth mesék a húnok eredetéről - A góthok eredete, keleti s nyugoti góthok - Hermanarikh keleti góth birodalma - A húnok a Volgán áttörnek - Hermanarikh s birodalma bukása - A nyugoti góthok a Dnieper, később a Prúth mögé vonulnak - Athanarikh király viszálya Fridighern és Alavivval - Ulfilas (Wölfl) góth püspök eredete, térítése s jelleme - A góthok római földre települendők, a Dunához vonulnak - Valens császár jellemzése - Ulfilas követsége a császárnál Antiochiában nemzete ügyében - Valens nyilatkozatai s föltételei a góthok befogadása iránt - A góthok átkelése a Dunán - A római tisztviselők kihágásai irányukban - A góthok bosszuállása - Az Adrianopolis melletti csata - Valens császár halála e csatában
II. A dunai hún birodalom - Ennek viszonyai a római birodalommal - Az alánok által előidézett népvándorlás Galliát elboritja - A húnoknak a burgundok elleni hadjáratai - Oktár hún király halála - Rof viszonya II. Theodosius keleti császárhoz - A margusi békekötés - Attila kormányra lépése, viszonya Actiussal, jelleme - Attila a hún törzseket egyesiti, meghódoltatja - Ezért ellenszegülés a húnok közt - Buda megöletése - Hadúr kardja - Attila al-dunai hadjárata 441-ben - Ujabban 446-ban - Békekötése Theodosiussal - Attila követének Csátnak parancsoló föllépése a keleti udvarnál
III. II. Theodosius jellemrajza - Chrysaphius herélt kormánya - Attila követei: Edek és Orestes Konstantinápolyban - Az ezek által sürgetett ujabb követelmények - Chrysaphius, Vigil és Edek összeesküvése Attila élete ellen - Theodosius Maximinust küldi Attilához - Ennek utasitása - Követtársa Priscus történetiró - A hún és görög követség utazása - Hún vadászat - A görög követek Attila táborához érnek - Attila küldöttei őket visszautasítják - Edek az összeesküvést Attilának fölfedezi - Attila a követeket maradni parancsolja - Maximinus tisztelgése Attilánál - Attila Vigilt tőrbe ejtendő Konstantinápolyba visszaküldi - Attila utjában lakodalmat tart - A követségnek érdekes uti kalandja - Találkozás a nyugoti birodalom követeivel - Mind két követség Attilával együtt a hún székhely alá érkezik
IV. Attila udvara - Ünnepélyes fogadtatása - Onegesius állása s jelleme - Priscus találkozása egy húnná lett göröggel - Beszélgetése a nyugoti követség tagjaival Attila ügyei felől - Udvari ebéd Attilánál - Zerkón mór bohócz - Ujabb ebédek a királyné s Attilánál - A követek megajándékozva haza bocsáttatnak - Vigil Attilához visszatérve elfogatik - Bűnét megvallván fogságba vettetik s váltságdijáért fia Konstantinápolyba küldetik - Ugyanekkor Attila követeket küld Theodosiushoz - Theodosius ezek nyilatkozata által erkölcsileg teljesen megaláztatik - Attila Vigilt szabadon bocsátja de Chrysaphius fejét követeli - Attila izenete a két császárhoz
V. A 451-dik végzetteljes év vészjelei - A húnok befolyása a nyugoti birodalomra - Gallia állása 451-ben, pórháborúk - Theodosius halála, Chrysaphius kivégeztetése - Attila Honoriát és örökségét követeli - Attila szövetsége Róma ellen Genzerikh vandal királylyal - Beavatkozása a Neckarmelléki frankok viszályaiba - Attila politikája a megrohanandó Gallia irányában - Theodorikh góth király semleges magatartása - Attila roppant tábora - Átkel a Rajnán - A burgundok szétveretnek, a frankok visszavonulnak - A húnok előnyomulnak - Metz és Reims bevétele - Attila viselete a keresztyén papság irányában - A régi Páris - Szent Genovéva - Szent Germanus püspök - Genovéva Párist megmenti - Attila terve Orléans ellen - Hadutja Orléansig
VI. A régi Orléans helyzete - Anianus püspök - Anianus értekezése Aetiussal - Aetius Theodorikhot megnyerni ügyekszik - Serege gyülekszik - Mecilius Avitust meglátogatja - Ez által Theodorikhot csatlakozásra birja - Attila Orléanst vivja - A város megadja magát, de Aetius serege megjelenvén Attilát visszavonulni kényszeriti - Attila Chalons alá vonul - Az Aube révénéli éji csata - Attila megerősített táborba száll - Tábora jósait kikérdezi - Attila és Auetius csataterve - Attila hadi beszéde - A chalonsi döntő csata - Theodorikh halála - Attila szekérvárába zárkozik - Theodorikh fia Thorismund a góthokkal haza vonul - Attila a Rajnán visszaköltözik
VII. Attila Italia ellen lép föl - Aetius ellenségei a római udvarban - Aetius hadi terve Attila ellen - Attila az Isonzo folyón átkel - Aquileját megszállja, megvivja s lerontja - A nép hagyományai e megszállásról - Velencze városának eredete - Attila felső Itáliát elfoglalja - Milanói kalandja - Róma ellen készül - Seregeit Mantuán alól összevonja - A császár, tanács és nép követeket küld megengesztelésére - Leo pápa jelleme - Összejövetele Attilával - Attila békét ad Italiának - Visszatér hazájába - Rémes jelent a Lech vizén átkeltekor - Attila viszálya Marcianus keleti császárral, háborúja az alánok ellen
VIII. Attila menyegzője Hildegunddal - Halála - Az e felőli vélemények - Attila eltemettetése - Fiai - Ezek versengése - A gepidák pártütése - A gepidák diadala, Ellákh halála - A hún birodalom fölosztása - A székelyek eredete - Attila halálának befolyása a nyugoti birodalomra - Aetius megölettetése - A nyugoti birodalom végbukása - A hún birodalom romjai és a húnok utódai

---

Előszó

Francziaország legujabbkori történetirói koszorújában a két testvér Thierry Ágoston és Amadé neveit az elsők közt látjuk ragyogni. Mind ketten számos maradandó becsű munkával gazdagitották a franczia irodalmat, mellyek nagyobb részben Francziaország régibb történeteit tárgyazzák: mind ezek közől azonban bennünket magyarokat kiválólag érdekelhet Thierry Amadénak Attiláról irt jelen munkája, mellyet ő mint a világot alakitó V-dik század történeteinek egyik legérdekesb episodját müvészileg kidolgozva a »Revue des deux mondes« cz. folyóirat 1852-diki folyamában közölt.

Ha e mű külföldi birálók kedvező nyilatkozatai szerént közérdekkel bir minden mivelt olvasóra, mennyivel érdekesbnek kell lennie a magyar olvasóra nézve nemzeti hagyományainknál fogva, mellyek Attilát azon egykor hatalmas keleti hún faj legfőbb hőséül tüntetik elénk, mellynek vére foly a magyar faj ereiben?

S ha a dúsgazdag német irodalom e művet mindjárt megjelentével még 1852-ben Dr. Burckhardt Eduárd fordításában elsajátitni méltónak tartotta: nem vádolhatnók-e magunkat figyelmetlenséggel s önérdekünket illetőleg is hanyagsággal, ha e bennünket kiválólag érdeklő művet saját irodalmunkba átültetni elmulasztva megelégednénk Dr. Burckhardtnak különben sem eléggé pontos forditásával, s nem ügyekeznénk a tisztelet azon adóját, mellyet Thierry Attilának s a hún uralom korszakának való szinekkel rajzolásáért tőlünk méltán megérdemelt, az által némileg leróni, hogy munkáját a magyar közönségnek nemzeti nyelvünkön tegyük élvezhetővé?

Mi e munkának mint történetirati műnek becsét illeti, azt mind magára e műre mind az értelmes magyar közönségre nézve fölöslegesnek tarthatjuk hosszas dicsérettel ajánlgatni; elég csak annyit megjegyeznünk, mit a figyelmes olvasó bizonyosan igazolva találand, hogy magasztos fölfogás, széles szellemi látkör, tiszta világnézet, részrehajlatlan egyenesség, alapos itélet s mit ez föltételez, a források egyedül a valódi történeti források lelkiismeretes fölhasználása üti e munkára a remek bélyegét. Nem lehet még ki nem emelnünk a müvészi előadás szépségét, melly kellemes folyékony, mintha csak költői müvet olvasnánk, e mellett eszmegazdag s olly élethűn eleven, hogy a korszak azon nagyszerű jelenetei, mellyek középpontját a világhóditó Attila személye képezi, mintegy szemeink elé varázsolva látszanak. Ez Thierry előadásának legerősebb oldala, mi őt, a művész történetírók, egy Gibbon és Maculay mellé emeli.

Kedves szolgálatot vélek azért tenni mind általában a mivelt magyar olvasó közönségnek, mind különösen őstörténetünk barátainak, midőn e maradandó becsű, művet magyarra forditva, némi igénytelen jegyzeteimmel együtt, mellyeket tanulmányaim folytán részint a tárgyak bővebb kifejtése végett, részint néhol Thierry véleményeinek s nézeteinek ellenében is tenni bátor voltam, nekiek tanulságos élvezetül nyujtom.

---