---

Tartalom

Zsebők Csaba: Földanya lábában csontok roppannak

Bevezetés
Kiss Endre: Covid 19 a társadalom elméletében
Tóth Attiláné: Miért nem lesz "visszatérés", "visszarendeződés"?
Bartha Zoltán: A koronavírus jövőbeli kihatása a járványnarratívák tükrében
Ligeti Zsombor: Antifragilis Fekete Hattyú-narratíva
Tóthné Szita Klára - Roncz Judit: Körforgásban a fenntarthatóságért a COVID-19 után is
Hullám István: Az adaptációs és az akadályok kezelésével összefüggő megküzdési mechanizmusok, magatartásminták sajátosságai közösségi térben, a rendkívüli helyzetek (COVID-19 járvány) stresszterhelése alatt
Nováky Erzsébet - Vaskövi Ágnes: Covid-vezérelt értékváltozások napjainkban
Balázs Judit: Quo vadis Afrika?
Szegvári Gréta: A Covid-19 vírus megjelenésének első három hónapja hazai adatok alapján
Szegvári Gréta: A Covid-19 járvány második és harmadik hulláma - tények
Pór Andrásné - Tóth Attiláné: Digitális oktatás és/vagy digitális munkarend a hazai közoktatásban és felsőoktatásban a pandémia idején és azt követően
Juhász Zita: Változások a gazdasági, üzleti életben: fókuszban az árfolyamkockázatok kezelése
Pál Istvánné dr.: Élet a pandémia idején

Szerzők

---

Bevezetés

1945-ben megjelent egy könyv, a címe: Egy világ van vagy egy sem - (kifejező cím!), amelyet azok a fizikusok és atomtudósok írtak, akik az első atombombák megalkotásánál jelen voltak. A könyv az ő gondolataikat tartalmazza az elkövetkező világról. Az utolsó fejezet egy levél, ami az Amerikai Atomtudósok Szövetségétől származik, figyelmeztetésként. Megfogalmazták azokat a sajátosságokat, amelyek jellemezni fogják a következő évtizedeket. Először is megemlítik, hogy a világ válsághelyzetbe került, amely nem gazdasági válságot jelent elsősorban, hanem etikai, érték válságot, másodsorban fontosnak tartják felhívni a figyelmet arra, hogy a politika egyre nagyobb szerepet szerez magának a világ ügyeivel kapcsolatban. Harmadsorban mindezek a jellemzők, már nem országonként lesznek fellelhetők, hanem az egész világra kiterjedve. Ezekre a figyelmeztetésekre évtizedekig úgy tekintettünk, mint egy jóslatra olyanoktól, akik a legfontosabb fordulópontnál jelen voltak és az eddig sohasem történt esemény különleges világításában egy jövőkép rémlett fel nekik. Az utóbbi másfél évben vettük észre, hogy a globalizált világ jellemzőit sorolták fel, ezeket a jellemzőket ismerjük több mint 70 évvel később is. Éles látással írnak arról, hogy ezek az önmagukban nem rémisztő tényezők, ha kölcsönhatásba kerülnek sok bajt hozhatnak a világra. Az egymásra ható, így már nem éppen pozitív jellemzőket úgy tudjuk csak szabályozni, ha kialakul a világban, a jövő érdekében, az együtt gondolkodás, együttműködés. Azt írják, hogy a következő évtizedekben az embereknek együttműködőnek kell lenni - "azok lesznek, nem tehetnek mást, ha élni akarnak". Nagyon fenyegetően hangzik - ezért kapaszkodunk bele minden együttműködésnek tűnő szervezésbe, de sajnos ezek még mindig nem ütik meg sem gyakoriságukban, sem tartalmukat tekintve az egész világra kiterjedő közös gondolkozást, egyetértést.

Most (remélhetően) a pandémia vége felé itt az ideje, hogy elgondolkozzunk azon, hogy hol tartunk, a mostani problémáink hogyan születtek és merre vehetjük, vagy kellene vennünk az irányt, "ha élni akarunk".

A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottsága Jövőkutatási Tudományos Albizottságának tagjai mondják el ebben a könyvben a gondolataikat a lehetőségekről, a feladatokról. A tanulmányok ismeretében lehet a jövőre vonatkoztatva alternatívákat kidolgozni, javaslatokat tenni a legfontosabb problémákkal kapcsolatban. A tanulmányok indokolják is a lehetséges jövővariánsokat, ennek érdekében hosszabb, rövidebb múlt elemzést is tartalmaznak. A könyv második részében a pandémia hazai jellemzését lehet olvasni. Ebben a részben írtak a szerzők a hazai problémákról és tettek javaslatokat a továbblépésekre. Minden itt olvasható korszerű, időszerű problémákat feszegető tanulmány több éves kutatás eredménye is, amelyért a szerzők felelősséget vállalnak.

A hangulat javítása érdekében az utolsó oldalakon kedves és humoros történetek olvashatók, amelyek csak a pandémia idején történhettek meg.

A könyv végén a szerzők néhány adata található, saját megfogalmazásukban, elsősorban a tudományos pályájukkal kapcsolatban.

Két szerző tanulmányának különösen örülünk, ők teszik a kötetet különlegessé, megmutatják, hogy a problémát, amelyre fel akartuk hívni a figyelmet, fontosnak tartjuk adatokkal is alátámasztani. Szegvári Gréta két cikke bemutatja, hogy hazánkban milyen számok és történések jellemezték az elmúlt másfél évet és ezzel kiemeli a könyv elméleti tartalmának hátterét és fontosságát is. Balázs Judit tanulmánya részletesen bemutatja a Kongói Demokratikus Köztársaság újkori történetét annak érdekében, hogy figyelmeztessen a globalizáció megoldatlan gondjaira, azokra, amelyek egészen más gondolkodást igényelnek a világ pozitív fejlődése érdekében, mint ahogy ez eddig a köztudatban élt.

Szerkesztő

---