---

Tartalom

1. KÖNYV

Egy induló könyvsorozat elé

ELŐHANGOK GROSZMANN ZSIGMOND MUNKÁSSÁGÁHOZ
Schweitzer Gábor: Groszmann Zsigmond és a magyarországi zsidó történetírás aranykora
Dombi Gábor: Egy hajdanvolt történész élet(műv)e
  Dr. Groszmann Zsigmond (1880-1945)
Kohn Sámuel tanítványa (1926): Dr. Groszmann Zsigmond pesti rabbi: önmagáról
  A szerkesztő megjegyzései

ÖSSZEFOGLALÓ MŰVEK
A pesti zsinagóga (1915)
  Források

A pesti zsidóság második nemzedéke (1936)
  I.
  II.
  III.
  IV.
  V.
  VI.
  VII.
  VIII.
  IX.
  X.
  XI.
  XII.
  XIII.
  XIV.

A magyar zsidók V. Ferdinánd alatt (1916)
  I. Az 1839-1840. évi országgyűlés
  II. A sajtó és a zsidóügy
  III. A zsidók magyarosodása és polgárosodása
  IV. A társadalom és a zsidók
  V. Az utolsó rendi diéták. A türelmi adó eltörlése. Az első népképviseleti országgyűlés
  VI. Felekezeti élet. Kultusz- és tanügy
  VII. Zsidó jelesek

A magyar zsidók a XIX. század közepén (1917)
  I. Bevezetés
  II. A zsidók politikai helyzete
    1. A szabadságharc után
    2. A Bach-korszak
    3. A politikai helyzet javulása
    4. Az 1861. évi országgyűlés
    5. Az emancipáció
  III. A zsidók polgári helyzete
    1. Polgári foglalkozások
    2. A társadalom és a zsidók
    3. A zsidók magyarosodása
  IV. Felekezeti élet
    1. Tanügy. Felekezeti irodalom
    2. Vallási pártok. Az 1851. évi budai tanácskozás. Magyar rabbik
    3. Messiás-per. Rabbiszeminárium. Nagymihályi zsinat
  V. A kongresszus
    1. Előzmények. Hitőr Egylet. A februári értekezlet
    2. Választási mozgalmak
    3. A kongresszus megalakulása
    4. A hitközségi szervezet tárgyalása
    5. A választási szabályzat és az iskolaügyi javaslatok tárgyalása
    6. Kongresszus után

Magyar zsidók a XIX. században (1920)
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.

A recepciós mozgalom politikai története (1915)
  I. A mozgalom történelmi előzményei
  II. A Szapáry-kormány
  III. A Wekerle-kormány
  IV. A második Wekerle-kormány
  V. A Bánffy-kormány és a győzelem

A pesti zsidó gyülekezet alkotmányának története (1934)
  Bevezetés
  I. Pester Juden
  II. Juden Gemeinde
  III. Israelitische Religionsgemeinde
  IV. Pesti Izraelita Hitközség

MELLÉKLET: GROSZMANN ZSIGMOND BÖLCSÉSZDOKTORI ÉRTEKEZÉSE
Georgievics Bertalan XVI. századbeli magyar író élete és művei (1904)
  Előszó
  I. Georgievics Bertalan élete és jellemzése
  II. De Turcarum moribus
  III. Georgievics többi művei
  IV. Georgievics műveinek elterjedtsége

Név-, sajtó- és tárgymutató
A kötetben előforduló kevésbé ismert kifejezések

2. KÖNYV - CIKKEK, TANULMÁNYOK

CIKKEK, ÍRÁSOK
Don Abrabanel Izsák (1909)
A chaszidizmus megalapítója (1910)
Temetőlátogatás (1910)
Lőw Lipótné Schwab Leontin naplójából (1911)
Löw Lipót (1911)
A magyarországi zsidó felekezeti hírlapirodalom bibliográfiai összeállítása (1911)
Izr. kultúregyesületek a XIX. században (1912)
Századokon át (1912)
József nádor és a pesti zsidóság (1915)
Dr. Meisel Farkas Alajos (1915)
Dr. Meisel Farkas Alajos (Befejező rész) (1915)
Einhorn Ignác, a későbbi államtitkár hitszónoklatai Budán (1916)
A három rabbi gyűjtése (1916)
I. Ferenc József és a pesti zsidók (1916)
Szerb zsidó menekültek Dél-Magyarországon (1916)
Lappangó emléktárgyak (1916)
Zsidó diákok patrónusa (1917)
Egy meghiúsult zsidóadó a múlt század közepén (1918)
A kongresszus félszázados fordulóján (1918)
Pesti zsidók, mint a Nemzeti Múzeum és a magyar színészet pártolói (1918)
Pesti zsidó katonák 1848 előtt (1918)
Járvány idején (1918)
Kohn Sámuel (1920)
A pesti kultusztemplom (1923)
A Pesti Izraelita Hitközség története (1925)
Gróf Széchenyi István ismeretlen levele a pesti hitközséghez (1925)
Peszách a nagy árvíz évében (1925)
Az első pesti rabbi (1926)
A magyar zsidók zsinati törekvései (1926)
Schweiger Márton (1927)
Kohn Sámuel (1841-1920) (1929)
A pesti hitközség akkor és most (1930)
Az első magyar vallástanár (1931)
Bach József, a zsidó vikárius (1932)
Brill Azriél magyar esküje (1932)
Egy alaptalan régi zsidóüldözés (1932)
A veszprémi zsidóság (1932)
Pesti rabbiválasztás száz év előtt (1932)
Kik vezették eddig az Országos Irodát? (1932)
Régi hiúságok (1932)
A régi pesti zsidó kórház (1933)
A pesti zsidó istentisztelet (1933)
A pesti zsidó község megszilárdulásának korából (1933)
Magyar szó a zsinagógában (1934)
Milyen volt 100 éve a pesti zsidóság (1934)
A zsidóság hazafias szerepe kapitalizmus kezdeteiben (1934)
Az Ullmann botrány (1935)
Kossuth Lajos és a rabbi áldása (1936)
Mezei Mór és kora. Születésének századik évfordulójára (1936)
Petőfi védője: Rosenthal Mór (1936)
Az eltűnő Orczy-templom (1937)
Az Orczy-ház történetéből: a modernek temploma (1937)
Az Orczy-ház zsidó papjai (1937)
Híres rabbik az Orczy házban (1937)
Húsz halott az Orczy-házban (1937)
Gondolatok egy magyar-zsidó vallásreformátor körül (1937)
Hetvenéves a magyar zsidók emancipációja (1937)
Az Orczy ház tanácsterméből (1937)
Apró képek a pesti zsidóság múltjából (1938)
Az izraelita Magyar Egylet törekvései (1938)
A száz év előtti nagy árvíz (1938)
Löwy Izsák megalapítja Újpest városát (1938)
A zsidó hűség (1938)
A pesti zsidóság vezetői (1939)
Kitérések kétszáz év előtt (1939)
A pesti kultusztemplom kántorai (1940)
Tanító, rabbi, elnök és kántor emléke (1941)
Hirschler Ignác (1941)
Régi pesti zsidó nótáriusok (1942)

A kötetben előforduló kevésbé ismert kifejezések
Név-, sajtó- és tárgymutató

---

Fülszöveg

"A zsidó XIX. század" című sorozat célja, hogy összegyűjtse és digitálisan elérhetővé tegye a hajdani szerzők fontos műveit a magyarországi zsidóság történetéről, újrafeldolgozva az írásokat, dokumentumokat. Úgy véljük ugyanis: a ma emberének segítségre van szüksége ahhoz, hogy a német, héber, latin szövegeket, kifejezéseket megértse, s ezért a legfontosabb szövegrészek lefordításával segítettük az olvasót.

"A zsidó XIX. század" sorozatban terveink szerint megjelenik majd több, a magyarországi zsidóság történetét feldolgozó német nyelven megjelent kötet magyar fordítása is. De a célunk e művek újrakiadásával az, hogy a 21. századi olvasó közelebbről ismerje meg a 19. századi szerzők gondolatait - szülessenek azok akár német nyelven - a magyar zsidóságról, illetve a későbbi korok történészeinek munkáit, hogy ők hogyan értelmezték a 19. század magyar zsidó társadalmának változásait.

Sorozatunk első két kötetének, Groszmann Zsigmond (1880-1945) rabbi-történész munkájának értékét, egyben hiánypótló jellegét azóta növeli is, hogy olyan hitközségi forrásokat is feldolgozott, amelyeket az idők folyamán megsemmisített, vagy ismeretlen helyre sodort a történelem. Groszmann alapvető jelentőségű tanulmányokat tett közzé a pesti zsidó község/izraelita hitközség 19. századi fejlődéséről is. Ezek az írások áttekintést nyújtanak a pesti zsidóság megtelepedéséről, a zsidó község intézményesüléséről, a zsidó közösség vezetőiről, s nem utolsó sorban a zsidó község és a hatóságok közötti viszony alakulásáról.

---