---

Tartalom

Előszó.
Bevezetés.
  Növény szervtan.
  A gyök.
  A törzs vagy szár.
  A levelek.
  A virág.
  A virágzat.
  A gyümölcs.
  A mag.
  A növények belső szervezete, táplálkozása és növekedése.
  A növények szaporodása.
  Különös tünemények a növény életben.
  A növények anyagtartalma.
  A földekről mint talajokról.
I. Faiskolának való földválasztás.
II. Földforgatás a faiskolában.
IV. Gazdasági faiskolákbani csemete-ültetés és kapálás.
V. Faiskola-fák növelése.
VI. Miként bánjunk el a faültetéssel, gödrözéssel, fáink megnyesésével hogy azok megéljenek?
VII. Faültetés a gazdasági dülők, szántóföldek és rétek széleire, valamint mocsáros, szikes és kova (futó) homokos telepek beültetése.
VIII. Gazdasági fasorok botolása és azok évenkénti kezelése.
IX. Elvénhedett gazdasági fasorok kivágása s azok évenkénti kezelése.
X. Az élősövények körüli összes teendőkről.
XI. A dugványozásról, és a két-három éves karók ültetéséről.
XII. Gyökdarabolási szaporítás.

---

Előszó

Hazánkban az agriculturai viszonyok az évenként mostohábbra forduló climaticai változások által folytonosan sujtatnak; ennek oka a nagyban űzött erdőirtásokban, a nádasak, tavak és vizállások lecsapolásában fekszik.

"Vétkeztünk, s a vétek megboszulta magát!" Hihetőleg még jobban nehezedik reánk a boszú terhe, ha hibánk következményeink elejét nem vesszük. De mikép tegyük ezt? hiszen a lecsapolt vizeket a már kiszárított földnek vissza nem adhatjuk, a kiirtott erdők már felszántott téreit nem varázsolhatjuk ismét lombkoszorúzott erdőkké! -

Ezt kivánnunk nem lehet, de igen is azt, hogy oly eszközöket használjunk, melyek által azon rendszeres s gazdasági viszonyainkra jótékony éghajlati állapotot ujra létesitsük, vagy létesítését megközelitsük.

Ily eszköz a gazdasági dülők, utak, válaszvonalok, rétek, mocsáros vizenyős helyek és partok fávali beültetése.

[...]

Kis gazdaságban szinte oly szükséges sőt még szükségesebb a földek körülültetése, mint nagy gazdaságban, mert a nagy gazdaságban, ha egy helyen, egy dülőn nem sikerül a növénytenyésztés, sikerülhet más dülőn; de a kis birtokosnak, ha földje csekély részén nem sikerült, el van veszve munkája végkép, s vesztesége érezhetőbb.

A "Gyümölcsfa iskolák" czímü munkában Lucas Ede után Lukácsy Sándor által elég tüzetesen tárgyaltatik a gyümölcsfa iskolázat, de "gazdasági faiskolákra" nézve semmi utmutatást nem ad irodalmunk, pedig ha ennek fontosságát tekintjük, alig van a gazdaságnak nagyobb érdekü ága, s még is ez az első munka, mely e kiáltó hiányt pótolni törekszik.

Általános bevezetésül felvette szerző e munkába a növény-szervtant, mert hiszi, hogy ez oly érdekü, hogy munkája becsét csak emelheti, - ha iskolákban használtatik, - e munka, ugy növényszervtana alapját képezheti a tovább-képzésnek, - ha magány-használatra szereztetik meg, eszközül szolgálhat a növényéletről létező sok téves nézetnek elejét venni.

Mivel számos tapasztalatok s figyelmes kísérletek sok évi gyakorlatom alatt gazdagitottak, kincsnek tekintem s nyugodt lélekkel teszem hazám népe elé, csupán az óhajtást tartván meg, hogy e munkámmal használjak, s nemzetünk gazdászati érdekeinek felvirágoztatásához egyszerü napszámosként vigyek egy porszemet. Vegyétek az egészet, s tegyétek minden részecskéjét próbakőre, használjátok a benne lévő jót, ha netalán itt-ott tévedések fordulnának elő, gondoljátok meg, hogy oly úton haladtam, melyet magam törtem meg, magam egyengettem.

---