---

Tartalom

AZ ÜNNEP ELMARAD
TÉNYEK
GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A TÚLOLDALON
A JÖVŐ IGENLÉSE
AZ ÉLCSAPAT PROBLÉMÁI
ÚTJELZŐ TÁBLA
JÖVENDÖLÉS
HOVÁDAL
ALKONY
CSÖNDES CSATÁK CSATATERÉN
TÁJKÉP
VERSCÍMEK, 1973. JANUÁR
ELEMI ELÉGIA
KAMASZATOS MENTEGETŐZÉS
TALÁLKOZÁSOK
VERS, ANYÁMNAK FŐLEG
SOÓS JÓZSEFNEK
TÖRTÉNELEMTANÁROMNAK
ITT VAGYUNK
AZÉRT
DECEMBERI DÖCCENÉSEK
NYÍRFÁK
ÉG A VÁROS
VÁRLAK
EGY SZERELEM ?TÖRTÉNETE
VERS AKÁRKIHEZ
HA SEGÍTESZ
TÉL
FÉLBEHAGYOTT HASONLATOK
TÖRT CSEREPEK KÖZÖTT
MONDAT
ÉRINTÉSEK NÉLKÜL
AZ ABLAK KETTŐSSÉGE
MIRE VALÓ
KÉPTELEN VERS
NINCS IGAZAM
ELŐRELÁTÓK
KÓRUS
A KÖTŐSZAVAK SZÁMŰZETÉSE
TÜKÖR
ÖSSZEFÜGGÉSEK
SZENTBESZÉD
KIS VERS A KÖLTÉSZET JELENTŐSÉGÉRŐL
FINTORNA
REGÉNY
ÁTÉRTÉKELÉS
ROBBANTÁS
HOLTPONT
TANULMÁNYFEJ
BÚTOROK
A CSIPKERÓZSA ÁLMA
JUTVA MIÉRTIG
KÖD
KERÜLGETŐS
EVANGÉLIUM
HARAGVÁS
MAGYAR NYELVTAN
ÖRDÖGDAL
SZABADKÉNT HÁT ÍGY ÉLEK ÉN
SEMMILYEN
VIETNAM
DALLAM
EMBEREDŐ
ADY
EGY KIS SZENTSÉGTÖRÉS
CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR
MENEKÜLÉS A MENTSVÁRBÓL
VERSEK A METRÓBÓL
TÁVOLODÓ
LELASSULÓ
ROKONSÁG
FÖLADATOMRÓL

---

Fülszöveg

"Világmegváltó" "korszakomban" állandóan többes szám első személyben írtam. Azóta megtanultam, hogy nem írni, de gondolkodni kell többes számban. Akkor bármilyen személyes problémámról írhatok, képes leszek a mások ügyévé tenni. Az, hogy valaki, közösségi ember,éppenhogy nem jelenti egyénisége föladását. A közösségi emberre arról lehet ráismerni, hogy egyéniségét, teljes ember-voltát csak közösségben tudja egészen kibontani. Alig ismerek tragikusabb állapotot az ily lehetőség hiányánál. Ennél rosszabb van, de az már inkább tragikomikus: ezen nyavalyogni. Az ember vágya a társai közt való föloldódásra több, mint aminek látszik: pusztán tudatosítását jelenti egy elemi, szinte biológiai szükségletnek. A legkínzóbb légszomjhoz hasonlít. Egzisztenciális értelemben is meg lehet fulladni. Az irodalom sok Hölderlint kívánna, de beteg az a társadalom, amelyben egyetlen is van belőle. Hiszen Hölderlin elmebaja (mint József Attiláé) csak egy embertelen társadalomban nőhetett embertelen méretűvé. Minél inkább érzi  valaki ezt a légszomjat, annál inkább kötelessége a másokét enyhíteni. Hiszen csak így enyhítheti a sajátját is. "Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat" (József A.). Más szempontból talán nem, de ebből a szempontból biztosan mindegy,hogy milyen indíttatásból válik valaki közösségi emberré. Hogy versről is essék szó: föntiek nemtudása miatt rosszak azok a verseim, melyek első kötetemben a magányról szólnak. Arra a nagyon egyszerű dologra nem jöttem rá annak idején, hogy a dolgok nem függetlenek egymástól. Vagy, ha rájöttem, primitív módon voltam csak képes kapcsolni világom "szubjektív" és "objektív" elemeit. Igen, ezt ma idézőjelben mondom. Már csak mint mozzanatokat tudom elválasztani a kettőt egymástól. Itt említeném meg azt a spanyolviaszk-fölfedezésemet, hogy bármiből lehet fontos verset írni. Nem csak arról van szó, az idézett versnél maradva, hogy "légy egy fűszálon a pici él, s nagyobb leszel a világ tengelyénél", hanem arról, hogy a fűszál pici éle része a világ tengelyének.

---