---

Tartalom

Az Élet Álom - Csák Máté
A főváros Városházája
A Ferenciek tere
A budai Duna-part
A Duna
A Városligeti fasor
A hitoktatás
A szabadulóművész
A patyolat
Signum Laudis
A sorozások
A becsúszó szerelés
A mérnökség dicsérete
A festészet
Az építészet
Kapsza Miklós
Janáky István
Seenger Pali évfolyamtársam, barátom
A barbakán
Gyarmathy Tihamér ajtóképei
Schéner Mihály
Prőhle Gergely és Schéner Mihály
Mácsai István
Az osztálynapló
Bea
Az orvoskapcsolat
Balatonakali
Gets
Barna kalapos bolív kismama
Csák Máté okleveles építészmérnök, festőművész, műgyűjtő

---

Bevezető

Csák Máté egész életében elegáns, mint egy 1800-as évekbeli gazdag művészember. Kesernyés, mosolygós, olykor gúnyos is - de teheti, hiszen szinte láthatatlanul átsejlik életén az Emberség. Újkígyós is tett hozzá valamit. Ott élt, több mint tíz évig. A hatgyerekes Hürkecz család - Mari néni és Feri bácsi - foglalkoztak a nevelésével. Ott tanult állékonyságot, amiért máig hálás nekik.

Csák Máté mecénás.

Az utolsók közül való.

Az Élet Álom - ilyen címmel megnyitni ma egy kiállítást, gyönyörűség.

És Hit.

És Erő.

Meg Tisztesség.

Az Emberek - az Isten és az Álom felé. Rend van ebben az Álomban. Rend van az Ő álmában.

Elegancia.

Magányosság.

Sőt - talán olykor-olykor Egyedüllét, melyet hegedű és zongorahang hátterez.

És versek is.

És építészet, rajz és ecset.

Rég-volt időkből származó.

A beszélgetések, a talányok, a karonfogva- sétálások, a halk, úri disputálások messzi idejéből, a virágcsokrok, a kézcsókok, a kalap-emelések ünnepi halkságaiból, az udvarlások felejthetetlen, finom emelkedettségeiből. - az Élet Álom.

Hidegnek éreztem valaha.

Holott az a magányossága volt.

És távolságtartónak.

Ami csupán a fegyelmezettsége volt.

Rend van az Ő álmában.

Nem szigorú, de Rend.

Az Élet Álom.

Nem tarka-barka összevisszaság, nem csapongások végtelen sora, hanem Rend.

Emberi Rend.

Valamit születése óta hurcol magával. Talán épp ezt a megkülönböztető Rendet öltözködésben, viselkedésben, építészetében, rajzaiban és festményeiben, az Emberi Rend folyamatosságában, mely átsüt Lényén, változatlanul, változatlan Lényén - az Élet Álom.

Az Álom átvonul életén, Fény ragyog benne, Fény, régvolt idők gyertyás-fáklyás fényei.

És ezek mindennapjai.

A fényeké.

Sárgák az Ő örömfényei, kékek a hitek kergetései.

Egymásba folyik az Élet minden rezdülése, futnak vonalai, és Eget tükröz a földi víz.

Egyszer hazaérkezik.

Elegáns, vasalt mellényű, szürke ruhában, szívében zeneszó, és körülötte a múlt és jelen színeinek végtelen sora.

Aztán vélt szabadságát odaadja a Szélnek.

Az Élet Álom.

Vadász György építész

---