---

Tartalom

I. Előszó
II. Pestről Várnáig
III. Várnától Konstantinápolyig. A Bosporus
IV. Konstantinápoly
V. Konstantinápoly (Istállók, fegyvertár. A Zultán ünnepi menete a mecsetbe. A régi Szerail palota, kertei s kincstára. - Aja Sophia - Irene temploma.)
VI. Konstantinápoly. A mecsetek. At-meidán diszgulái. Sztambul és kutyái. A szerszakier tornya. Utcai és kávéházi jelenetek
VII. Konstantinápoly. Nagy hadiszemle Beykózban. Nagy uri, diplomatiai s egyéb nép. Látványosságok napfény és éji világitás mellett. Cserkesz kávéház, és török rendőrség
VIII. (Konstantinápoly. Elválás keserv nélkül.)
IX. (Kaland és érintkezés a rendőrséggel. Pera hoteljei.)
X. (Konstantinápoly. A bazárok.)
XI. Konstantinápolyból Szmirnába. A Dardanellák. Sporád szigetek
XII. (Tengeren.)
XIII. Tengeri betegség. Görögország. Az uj Athén
XIV. Görögország. A régi Athén
XV. Athénből Egyptomba. A Santorin sziget. Megérkezés Alexandriába. Első benyomások Egyptom földén
XVI. Mehemed Ali palotája. Az osztrák katonai s beamter-Zopf a Pharaók hazájában. Hogyan kell kellemes vendégektől megszabadulni? Egyptomi hadihajó. Utitársaság s élemények Port-Saidig
XVII. Port Szaid kikötőjében. A suezi csatorna megnyitása ünnepélye; és az arról megnyitása előtt járatos nézetek s aggodalmak
XVIII. A suezi csatornában. Izmaila. Tündéri látmány, a sátrak városa, arab és beduin népünnep
XIX. A Suez csatornában Izmailától Suezig
XX. A Suez csatorna megnyitása után mit tartsunk annak jelenlegi állapotáról, közvetlen hasznosságáról kereskedelmi tekintetben, s jövőjéről?
XXI. Suezből vasuton Kairóig. Királyi fogadtatás itt
XXII. Kairó. Ezbekiéh tere. Gameh el Aszár mecsetje; arab tudományos egyetem. Haszán mecsetje. Citadella. Mehemed Ali mecsetje és sirja. Kairó madártárlatból. A Mamelukok kiírtása
XXIII. Kairó. A holtak városa. Zultánok és kalifák sirjai. Kait bei, és Barkuk sirmecsetjei. Kirándulás a vicekirály nyári lakára, Abbasiébe. Heliopolisba. A Mária fa. - Este bál
XXIV. Kairó. Keleti siesta a Haremben és kerteiben
XXV. Kairó. Bejárom a várost, gyalog és szamáron. Esbekié tere. Frank és arab város részek. Népfajok. Épitészet. Bazárok. Subra. (Nov. 22. délután)
XXVI. Régi Kairó. Amrú mecsetje. Görög templom s Maria barlang. Róda szigete és a Nil-vizmérő. Egyiptomi nemzeti ünnep. Estély a pénzügyminiszternél; arab táncosnők
XXVII. A Piramisok és az egyptomi museum Bulakban
XXVIII. Nemzetek természettani viszonyai. Párhuzam arab és török között. Az izlam méltánylása. A soknejüség ott törvényszerű; a keresztényeknél visszaélés
XXIX. Ő Felsége keleti utjának befejezése, Kairóból Alexandriába vasuton. Itteni élemények
XXX. Elutazás. A tenger unalmai. Corfu. Vihar. Végre Triesztbe érünk

---

Előszó

Azon komoly meggyőződéstől áthatottan, hogy a humbug jelen századában cifra cég és nagy szavak nélkül a jó árunak ép oly kevés kelendősége van, mint a rosznak: keleti utam emlékei megirását szándékolván, első gondom is az volt, minő cimet adjak nekik?

"Keleti út?" ez jól hangzik; csak kissé triviálisan. És a mi fő, többet mond vagy kevesebbet az igaznál. Keleten voltnak mondhatja magát, ki bár csak Konstantinápolyig volt; de az én utam tovább terjedt; noha még sem az egész keletre.

"Egyptomi ut?" Ez is kevesebb a valónál, mert Európai Török- vagy Görögország: nem Egyptom. Viszont több is a valónál, mert utunk - sajnos - nem terjedt ki felső Egyptomra.

De "háromezer tengeri mértföld" - nagyon jól hangzik. És ha nem egészen igaz is, csaknem igaz. Mert tengeren tett utam:

Várnától Konstantinápolyig 150 t. mfd.
Konstantinápolytól Szmirnáig 279 " "
Szmirnától Athénig 208 " "
Athéntől Alexandriáig 504 " "
Alexandriától Port-Saidig 150 " "
Alexandriától Corfuig 743 " "
Corfutól Triestig 490 " "
Összesen 2524 t. mfd.

De a szárazon és folyamokon tett utak jóval többet tesznek ki 500 teng. mfldnél.

Tehát a cim igazolva van. Quod erat demonstrandum.

Vajjon azonban igazolva van-e ezen uti emlékeknek külön kiadása, előbb a "Reform" hasábjain, utóbb még könyv alakban is, miután annak folyamáról három magyar lapban közlöttem már tudósitásokat?

Azt hiszem, ezt az olvasó közönség majd csak utólag fogja eldönteni. A mi pedig emlitett közleményeimet illeti, azok csak napló-töredékek, csak vázlatok voltak; de egyebek nem is lehettek; mert az utazás gyorsasága mellett, a látni és tanulmányozni valók tömegében sem az idő, sem a physikai erő nem volt elégséges arra, hogy a legérdekesb tüneményekről is utközben részletesen, vagy alaposan irhattam volna.

Utazásom szinhelye azon vidékek és országok voltak, melyek nem csak Európa sorsának, hanem az egész emberiség történetének epochális fordulataira minden időben döntő befolyással voltak; és a melyek korunkban is, mint a közelgő válságok tényezői naponkint láthatóbban lépnek előtérbe.

Egy oldalról Konstantinápoly - világuralmi geografiai fekvésével: amott Egyptom, mint a kelet és nyugat keresztutja; melyeknek birtoka fölött évezredek óta viaskodtak rég kihalt és még ma élő nemzetek; és fognak uj harczokat vivni a jelen és jövő nemzedékek.

Tehát volt itt mit tanulmányozni az emberi történet észlelőjének, a politikusnak.

De volt az elmélkedő észnek, mint költői léleknek is szép, és gazdag tápláléka.

Ha az ember Europában utazik, csaknem ugyanazon vegetátiót, s ugyanazon embereket találja mindenütt; ugyanazon frakban, ugyanazon neveléssel, ugyanazon eszmekörrel, ugyanazon erkölcs-vallási fogalmakkal.

De itt egy más világ nyilt előttem, más égaljjal, más nagyszerü tenyészettel; idegen nép-fajokkal; a mieinktől elütő erkölcsi és vallási fogalmakkal; sajátságos sociális viszonyokkal; - és többezredéves állam-történeti fejlődéssel, - melynek rejtélyeit csak most kezdi megfejteni a tudomány.

A tárgy tehát érdekes és vonzó, és kisértetbe hozza a kellő készültséggel s hivatással nem biró irót is.

Ehez járul azon kedvező körülmény, hogy utam legnagyobb részét gróf Andrássy Gyula miniszterelnök ő nagy méltósága szives ajánlása következtében - melyért ezennel nyilvánosan fejezem ki legmélyebb köszönetemet - a király ő fölségének közvetlen kiséretében tevén, - alkalmam volt ezen országok magasabb társas regióiban megfordulhatni, és oly helyekre jutni, hova az európai s keresztény, bármi gazdag tourista, egy könnyen be nem hathat, s a keleti élet oly oldalait lesni el, melyeket csak kivételkép van másnak alkalma észlelhetni.

Ellenben ő fölségének utja, kivált miután a Jeruzsálembe rándulás is a programba vétetett, a kiszabott idő rövidsége miatt oly sebességgel történt, mely a tanulmányozni vágyó "iró" föladatainak egyátalán nem kedvezett. Ez volt oka, hogy a "multa sed non multum " intését követve, a Jeruzsalemi excursióról lemondva - Konstantinápolyban nov. 1-jén elváltam a fölség kiséretétől, és csak november hó 16-kán Port Saidben egyesültem azzal ujra, - a tizennégy napi időközt pedig arra használtam, hogy belemerülve a néptengerbe, egyedüliségben, s nyugodtabban vizsgáljam az embereket és dolgokat; Konstantinápolyt, kis Ázsia partjait, Athént, majd Alexandriát és Egyptomot; - miről a maga helyén bővebben.

---