Benák Katalin
Kőrózsák
Zsiros Anna Mária Emília SSND életútja
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
PREAMBULUM
I. BOLDOGASSZONY ISKOLANŐVÉREK
Öntudatra-ébredés a Tisza-Maros szögben
Boldogasszony Iskolanővérek - Miasszonyunkról nevezett
Szegény Iskolanővérek megtelepedése magyar honban
Trianontól Csongrád-Csanád megyéig
Élet a püspöki uradalomban
Szerzetesnővérek Makón
II. ÉRPATAK ÉS A ZSIROS CSALÁD
Érpatak
Zsiros József és Miló Anna házassága
III. ZSIROS ANNA GYERMEKÉVEI
Zsiros Anna születése
Anna gyermekkora
Debrecenbe költözik a család
IV. A HIT ÚTJÁN - ZSIROS ANNA M. EMÍLIA SSND
A kongreganista
A szerzetes-jelölt
Beöltözés, fogadalomtétel
Novícia
Ideiglenes fogadalmas nővér
Örökfogadalom
V. A HIT ÚTJÁN - ZSIROS JULIANNA M. GRATIANA SSND
VI. A FEKETE TAVASZ
Német megszállás
Joseph Schneller - egy kollaboráns pap
Szeged bombázása
Debrecen bombázása
VII. SOÁ
Gettósítás - deportálás
VIII. OSTROMÁLLAPOT
Makó ostroma - iskolák az ostrom idején
Bombariadó - pincék biztonságában
IX. ÚJRAKEZDÉS - A LEGENDÁK SZERETETBŐL SZÜLETNEK
A Zsiros család újrakezdése
Kovács Márton egyesíti a családját
X. A KOALÍCIÓS ÉVEK - AZ OKTATÁS ÁLLAMOSÍTÁSA
Az egyházi iskolák államosítása
XI. SZERZETESEK INTERNÁLÁSA MÁRIABESNYŐRE - A SZÉTSZÓRATÁS UTÁN
Internálás Máriabesnyőre, kivetkőzés
Visszatérés az internálás után Makóra
A szétszóratás után
Átformált élet a Maros-menti Konstantinápolyban
XII. EMÍLIA NŐVÉR SZEMÉLYES MISSZIÓJA
Ismét Debrecenben
MELLÉKLETEK
Zsiros Anna M. Emília: Gondolatok, idézetek
In memoriam Zsiros Anna M. Emília (Bihariné Papp Csilla)
Joseph Schneller életútja (fordította dr. Fuchsz Máté)
Képek, iratok
Képek jegyzéke
FELHASZNÁLT IRODALOM, FORRÁSOK, ADATKÖZLŐK
SZEMÉLYNEVEK MUTATÓJA
Előszó
A két világégés a Tisza-Maros zugát is elérte, ahol egy emberöltő alatt annyit változott az élet az épp aktuális ideológia miatt, ami elég volt ahhoz, hogy megzavarja és felkavarja az emberek morálját. Mint a történelem során annyiszor, most is bebizonyosodott, hogy az állandó emberi értékek, köztük a hit az, ami képes az ember méltó identitását az igazságosság, az emberség és szeretet útján megtartani.
Zsiros M. Emília iskolanővér életrajzát forrásokkal dokumentálva, gazdag képi anyaggal illusztrálva tartja kezében az olvasó, az egykori tanítvány, Kovács Katalin emlékezésére építve, kinek föltett szándéka volt, hogy a mai kor emberének hihetetlennek tűnő gyermekéveit - különös tekintettel a makói időszakára -, azt megörökítse pártfogóinak: Emília nővér, a Teltsch és Kincses család sorsával. A memoárját elkezdte, de halála miatt nem tudta végső formába önteni.
Az édesanyámmal tett makói sétáink, és az addigi elbeszélései ismeretében, a Zsiros és Kovács család emlékezései alapján folytattam a történelmi múlt kutatását a sorsát meghatározó személyekre fókuszálva, mert hiszem, egy emberről csak úgy lehet hiteles képet alkotni, ha ismerjük azt a történelmi korszakot és a környezetét is, melyben élt. Így érthetjük meg döntéseinek, cselekedeteinek okát, s magát a jellemét...
A kutatásnak 2008-ban, - Földeákon - Katona Pál plébános, címzetes préposttal való találkozásom adott lendületet, aki megerősített abban, hogy Kovács Katalin története valós, nemcsak a gyermeki képzelet, s nem is a második generációs "elhallás" szüleménye.
Ő személyesen ismerte Zsiros M. Emíliát és testvérét, M. Gratianát is. Emília nővér Makón volt szerzetesnővér, csak ideiglenesen látott el nevelői feladatot Földeákon. Testvére, M. Gratiana nővér viszont kinevezett szerzetestanító volt a földeáki iskolában.
A fentieken túl Katona plébános személyes útmutatása alapján Gilicze János levéltáros megtalálta az iskolai Anyakönyvet, amiről azt hitték, hogy a háborús, és az azt követő időszakban tömegével megsemmisített iratállomány között volt. Szerencsére nem! Megleltük azt a dokumentumot, melyben édesanyám, Kovács Katalin is jegyezve van, mint Zsiros M. Emília tanítványa az 1944/45-ös tanévben, sőt a makói lakcímét is, mely alátámasztja ott-tartózkodásának pontos helyét és idejét is.
Ezt követően a Boldogasszony Iskolanővérek; Gottfried M. Hedvig makói házfőnök és Farkas M. Margaréta nővér, a rendi archívum alapítója, majd Urbancsok Zsolt, a MNL CSML Makói Levéltár vezetője és Szaplonczay Miklósné, a Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár levéltárosa, és dr. Fuchsz Máté kutató, illetve további családtagok segítségével elindult a kiterjedt kutatás...
Így az emlékezések és levéltári dokumentumok alapján most betekintést nyerhetünk Zsiros M. Emília életútjába, melyet kiegészít unokahúga, dr. Zsiros Mária, és nagynéném, Zombori Istvánné. Figyelemre méltó a szerzetesnő keresztlánya, a Bihariné Papp Csilla által őrzött hagyaték: fotók és Emília nővér Gondolatok, idézetek gyűjteménye, melyet közölhetünk.
A kiterjedt kutatásnak köszönhetően föltárult a Teltsch család sorsa is, akik fölkarolták édesanyámat, Kovács Katalint. A Teltsch család és Emília nővér sorsa, tanítványa, Kovács Katalin révén kapcsolódik egymáshoz, mely a zsidók deportálásakor, Katica megmentésével kötődik össze. A részletes körülményeket, a Teltsch család sorsát, egy újabb könyvben ismerhetjük meg.
A kötet igyekszik egy letisztult, tényszerű életrajzi betekintést adni az iskolanővér életútjába - születésétől a haláláig - a hit útján, melynek fontos mérföldkövei a II. világháború, az internálása, szerzetesrendjének feloszlatása, majd az új társadalmi rendhez alkalmazkodva egy új életcél megtalálása úgy, hogy megtartsa szerzetesi esküjét, ami végül személyes missziójában bontakozott ki.
Emília nővér életútjának bemutatásakor nem hagyható figyelmen kívül az egyház - csanádi püspökség - szerepvállalása, a szerzetesség sorsának alakulása sem, melynek küzdelmes viszonyaira visszatekintve is érzékelhető, miként igyekeztek az adott kor kihívása szerint a társadalom, az elesettek segítségére lenni.
Ugyanígy nem hagyható figyelmen kívül a német kollaboráns pap sorsa sem, akit szanitécként vezérelt Makóra a sors, melynek részleteire csak másfél évtized múlva, a reá vonatkozó levéltári kutatás feloldásával derülhet fény...
Ha Zsiros M. Emília életútját szeretnénk megismerni, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kortárs szerzetesnővérek, plébániája papjainak és szerzeteseinek, vagy a civil élet missziósaival töltött közös munkálkodást, ahol a közösségért végzett tetteik vezérelték.
Érezhető, amint a másokért tett önzetlen szolgálatai által magasabb szinten manifesztálódik a léte. Lassanként a karjaiban lévő kedves pünkösdi rózsái elhalványulnak, s megkövül Ő maga is. De az emléke megmarad, amint kőrózsáival mosolyogva, szeretettel idézi a megpróbáltatásokkal teli, közel egy évszázados életét, mely mindig másért volt, és sohasem önmagáért.
Hódmezővásárhely, 2021. május 23.
Benák Katalin