Kovács László
Bay Zoltán, a kísérleti fizikus
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
1. Bay Zoltán életútja
2. Bay Zoltán legjelentősebb tudományos eredményei
3. Az ötletgazdag kísérleti fizikus módszereinek tovább élése
4. Egyetlen gondolat
5. Bay Zoltán sokoldalúsága
Irodalom
Summary. Zoltán Bay, the experimental physicist
Bevezetés
Köszönettel tartozom a Szombathelyi Tudományos Társaságnak azért, hogy tagjai sorába fogadott. Az a tény, hogy a fizikatanítás módszertanával és a fizika történetével foglalkozó tanárnak is helye van a társaságban, jól mutatja a tagok széles látókörét. Nyugaton önálló szakmódszertani és tudománytörténeti egyetemi tanszékek és intézetek egész sora létezik. Magyarországon még nincsenek ilyenek.
A tanítás eredményesebbé tétele érdekében tanári pályám kezdete óta foglalkozom fizikatörténettel. Elsősorban a magyar fizikusok életútja és a nekik állított emlékek: szobrok, festmények, rajzok, kiállítások, emléktáblák, emlékszobák, szülőházak, sírok dokumentálása érdekel. Emellett az atom-, mag- és részecskefizika nagy felfedezéseinek kéziratait, első publikációit és kísérleti eszközeit tanulmányozom. Azt is vizsgálom, hogy miként lehet a feltárt tényeket, a megtalált dokumentumokat a nevelés és az oktatás szolgálatába állítani.
Vizsgálódásaim példájaként egy - széles körökben kevéssé ismert - magyar-amerikai kísérleti fizikus, Bay Zoltán életművét fogom bemutatni. Ezzel a fizikatörténeti kutatások témáiba és módszereibe is bepillantást kívánok nyújtani.
Stephen Sisa, magyar-amerikai újságíró "csodálatos hetes"-nek nevezi a Szilárd - Wigner - Neumann - Teller - Kármán - Szent-Györgyi - Bay természettudósok csoportját. Bay Zoltán nemcsak az ismertség, hanem más szempontok alapján is külön kategóriába tartozik. Ő kísérleti fizikus, szemben a többiek alapvetően elméleti beállítottságával. Csoportosításom helyességén nem változtatnak az alábbi tények. A magfízikus Wigner Jenőt tekintik az első atomreaktor-mérnöknek. A nukleáris láncreakció felfedezője, Szilárd Leó folyékony fémmel működő hűtőszekrényt is szabadalmaztatott. Az áramlástan tudósa, Kármán Tódor tervezte többek között a B52-es repülőgépet és a Titán hordozó rakétát. A számítógéptudomány atyja, Neumann János a Fejér Lipótnál Budapesten szerzett matematikai doktorátusa előtt egy évvel Zürichben vegyészmérnöki diplomát is szerzett.
A hidrogénbomba teoretikusa, a rakétaelhárító rendszerek, és a kisméretű, megbízható atomreaktorok tervezője, Teller Ede még él. A többiek sírja az Amerikai Egyesült Államokban van. Bay Zoltán hamvait azonban az a föld őrzi, ahonnét származott: az ő sírja a református lelkész, templomépítő édesapa, Bay József sírja mellett van a Gyula-Gyulavári temetőben (3B tábla 12. sor 16. hely).