---

Tartalom

Fehér József: Előszó

I. A falu története
  Címer
  Földrajzi fekvés
A falu története és tulajdonviszonyai
  Lakosság
    Magyarok
    Cigányok
  Foglalkozások
  A XIX. és XX. szociográfiája
    Házak
    Világítás
    Állattartás
    Udvarok, pincék
    Szőttesek, ruházkodás
    Ivóvíz
    Étkezés
    Sütés
    Mosás
    Köszöntések
    Köszöntő versek
  Kivándorlás

II. Közigazgatás, társadalom
  A községháza
  Iskola
  Postahivatal
  Közművek
  Kulturális és társadalmi élet
  Emlékjelek
  Egészségügyi ellátás
  Idősek Otthona
  Tájház
  Üdülés, turizmus
  Vendégfogadás
  Épületek, emlékművek
    Dókus-emlékmű
    Babotsay-emlékjel
    Kolostor
    Temetők

III. Egyházak, vallások
  Egyházak Magyarországon
  A római katolikus egyház
    Története
    A templom
    Plébánia
    Gyülekezeti élet
      Keresztelő, bérmálás
      Házasságkötés
      Búcsú
      Temetés
    Iskola
  A református egyház
    Története
    A templom
      Kegytárgyak, terítők
      Iratok
    Parókia és melléképületek
    Iskola
    Gyülekezeti élet
      Születések
      Konfirmáció
      Házasság
      Elhalálozás
  A zsidóság
  Az adventisták
  Babonaság, hitetlenség

IV. Nevezetes családok
  Babotsay Izsák
  Dókus Gábor
  Luga László
  Várady Kőműves János
  Hörcsik Lajos

V. Adalékok
  A fonyi református eklézsia matriculája (1791)
  Babotsay Izsák végrendelete (részlet)
  A fonyi református eklézsia lelkészei
  A fonyi református eklézsia tanítói
  A fonyi református eklézsia tagjai (1794)
  Az Amerikába kivándorolt családok
  Fonyi dűlő- és helynevek

Ivancsó János: Köszönetmondás

Summary

---

Fülszöveg

Az abaúji Fony község bájos természeti környezetben, a történelmi emlékeket ébresztő regéci vár közelében települt.

Nevét nyolc évszázada, 1219-ben örökítette meg először ránk maradt hiteles írás, eredetileg királyi fonónépek lakták. Történelmi családok birtokolták a vidéket, közülük a Rákócziakhoz fűződik e tájon a legtöbb hagyomány.

Ezt a falut mutatja be Bojtor Istvánné Toókos Uzonka könyve. Az írott források, valamint a népi emlékezet alapján szorgos kutatómunkával tárta fel a település múltját, rajzolta meg népének egykori és mai életét.

Férjével együtt hosszú évek óta folytat áldozatos missziói tevékenységet, s vállalja a falusi értelmiségi küldetését. Népfőiskolát, templomi hangversenyeket, megemlékezéseket szervezve, az elődök örökségét hűségesen őrizve teremtenek élő kultúrát, lakható emberi környezetet.

E könyv is a feladatvállalások sorába illeszkedik, végigvezeti olvasóját a változatos tájon, jellemzi a falu történetét, 19-20. századi életét, az etnikai és néprajzi sajátosságokat, bemutatja építményeit, intézményeit, a község és lakói mai arculatát. Részletesen foglalkozik a szerző Fony egyházi életével, műemlékeivel, a nevezetes családokkal és szülöttekkel. Adattára tanulságos dokumentumokkal szolgál a református egyház helyi társadalmi szerepéről, névsorokat közöl, melyek őrzik a közösség törzsökös családjainak emlékét, a határ és a belterület helyneveit.

Az államalapítás millenniuma idején különösen időszerű az ilyen áttekintés, mert elénk tárja a megtett történelmi utat, s szól a jelen állapotáról, törekvéseiről, gondjairól is. Szolgálatot teljesít tehát ez a könyv, hiszen tükrében erősödhet a helyi tudat, növekedhet a felelősségérzet.

Szeretettel ajánlom minden érdeklődő olvasó figyelmébe.

Kováts Dániel

---