Erdős Zoltán
Társadalmi nyilvánosság és könyvkultúra a kora újkori Magyarországon és Erdélyben
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETÉS
A REPREZENTATÍV NYILVÁNOSSÁG MODELLJE
ÚJABB KUTATÁSI IRÁNYOK ÉS A NYILVÁNOSSÁG NYUGAT-EURÓPAI MODELLJEI
1. A történeti kommunikációelméleti megközelítés
2. Információtörténeti kutatások
3. Társadalom- és eszmetörténeti megközelítés
A POLITIKAI NYILVÁNOSSÁG MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI MODELLJE
KÖNYVTERMELÉS ÉS KÖNYVFORGALOM
1. A könyvtermelés jellemzői Magyarországon és Erdélyben
2. A könyvforgalom tényezői
3. Az olvasóközönség kiterjedése és rétegződése
Kitérő. A kéziratos nyilvánosság
ÖSSZEFOGLALÁS
BIBLIOGRÁFIA
Bevezetés
Könyvtárnyi szakirodalom tárgyalja a nyomtatás feltalálása és a kora újkor alapvető eszmetörténeti fejleményei, a reformáció, a nemzettudat kialakulása, a nyilvánosság létrejötte, valamint a tudományos és politikai forradalmak közötti bonyolult összefüggéseket. Meg-megújuló viták tárgya mindenekelőtt az elsőbbség, az ok-okozati viszony kérdése, valamint a változások jelentőségének értékelése, fordulópontok, korszakhatárok kijelölése. A dolgozat célja, hogy bemutassa e rendkívül összetett kérdéskör historiográfiáját, egyetlen szegmens, a társadalmi nyilvánosság jelenségvilága kapcsán. A munka két vonatkozásban sem tart igényt a teljességre.
Egyfelől fontos korlátozást jelent, hogy ebben a rendkívül szerteágazó témában nem folytathattam alapkutatásokat. Mindössze egy elméleti keretrendszer felvázolására tettem kísérletet, majd a rendelkezésre álló feldolgozások alapján arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a kora újkorra vonatkozóan mennyiben és milyen értelemben beszélhetünk nyilvánosságról. Elsőként a rendelkezésre álló elméleti modelleket és a releváns módszertani reflexiókat rekonstruáltam, majd ezeket ütköztettem a hazai és nyugat-európai (elsősorban német nyelvterületeken folyó) kutatás eddigi eredményeivel. Nyilvánvaló azonban, hogy a historiográfia nem pótolja az alapkutatásokat, legjobb esetben is csak a fogalmi tisztázáshoz segíthet hozzá.
Másrészt hangsúlyosan csak a kora újkori Magyar Királyság és Erdélyi Fejedelemség vonatkozásában foglalkozom a nyilvánosság és a nyomtatás összefüggéseivel, röviden kitérve a kéziratosság és szóbeliség jelentőségére. A nyilvánosság egy tekintélyes része tehát - mind a társadalmi kiterjedését, mind a forgalomban lévő gondolatokat tekintve - rejtve marad, így a további kutatások nagyon sokban módosíthatják az általam felvázolt képet.