---

Tartalom

Betekintés
A hétköznapok ablakkép kompozíciója
A szabadság örömünnepeinek ablakképei
Purim
Hanuka
Peszah
Törött remények - szubjektív kitekintés
Források

---

Fülszöveg

Szülővárosom három legszebb épülete közül az egyiket, Kisújszállás zsidó templomát a másik kettővel ellentétben az ostrom alatt nagyobb kár nem érte. De az ablakatörött templomot nem szentelték újra, 1944 után már nem imádkoztak benne zsidó vallású magyarok. A Mózes utca neve Ostrom utca lett, aztán eltűnt a templom is.

Gyerekkorunkban égkék mennyezetre láttunk az üvegek rácsos helyén keresztül. Békét, szépséget sugallt ez a kékség. Bátorságosabbnak látszott a másik, sötét tónusú templombelsőnél, ahová mi, református hittanosok csak belestünk, de be nem tettük be a lábunk. A szép, világos templombelső betört ablaküvegeit nem a meg nem élt ostromnak, hiszen arról csak meséltek nekünk, hanem a rossz gyerekeknek tulajdonítottuk.

Valóságos zsidó emberek számunkra az ötvenes években nem léteztek. A felnőttek néha megemlítettek egy-egy szokatlan nevet, de Glázerékéhez sem tették hozzá, hogy zsidók. A mondást, hogy - Vó'tér' a zsidó se ád - megértettem: ha elfogyott a pénzed, ne menj a boltba! Hitelre persze lehetett vásárolni. Kevés beszédű őseim erre emlékezhettek. Azonban a vészkorszak után mifelénk senki nem tudhatta a templom csillagdíszes égszínkék mennyezetéről, hogy a Mindenható szándéka jelent meg ott, hogy a világ alapvetően derűs, örömteli és jó, hiszen általa teremtetett.

A hiányzó ablakok mögötti titok, az eltűnt hívek néma felkiáltójele, majd a lerombolt jel után maradt üresség kényszerített évtizedekkel később, amikorfogadott városom, Szeged Újzsinagógája iránt idegenforgalmi jelentőségénél mélyebben kezdtem érdeklődni.

Varga Papi László

---