---

Tartalom

Fehér József: Előszó

I. VIHARFELHŐ KÖZELEG
Új kormány alakul
  Debrecen
Rákosi Mátyás és a diktatúra
  Joszif Visszarionovics Sztálin
  Rajk (Reich) László
  Nagy Imre
Ellentmondások
  Miért élünk?
Kitört a forradalom
  Szabadságharc
  Ostromállapot
  Kádár János
A kádári korszak
A Magyar Köztársaság
 Rendszerváltás
 Elnökeink

II. AZ EGYHÁZ ÚTJA
Evangéliumi hagyomány és útkeresés 1944-1948
  Debrecen
  A Bethánia
  Útkeresés
A keskeny út teológiája 1948-1950
  Fegyelmi a Teológián
Az engedelmesség teológiája 1950-1954
A szolgálat teológiája 1954-1990
  Mezőgazdasági prédikáció
  Ébredés, misszió
  Hitvallás
  Az Egyházak Világtanácsa
  Lelkészválasztás Göncruszkán
  Abaújváron
Forradalom - ellenforradalom
Egyházépítés 1989-2021
  Forradalom után
Göncruszka
  Színdarabok
  Énekkar, zenetanítás
  Irodalom
  Orvosi összejövetel
  Népfőiskola
  A Károlyi Teológiai és Missziói Intézet
Fony
  Immánuel Ház
  Vaságyak
Zsujta
  Bükkszentkereszt
  Gyülekezeti élet Fonyban
  Testvéri találkozások
  Kormánypolitika

III. UTAK, EMLÉKEZÉSEK
Benke György: Emlékeim
Bojtor István: Hit nélkül nem lehet
Buzogány Dezső: 1956-os emlékezés
Czető Norbert: Szabadon a tűzben
Csohány János: Az 1956-os magyar forradalom
Bojtor István: 1956 Erdélyben és ami utána következett
Drenyovszky Irén: Emlékezés 1956-ra
Erdélyi Géza: Nagy napok Prágában
Édes Árpád: Egyház és világ
Horkai László: Tanulhatunk a történelemből
Fehér József: 1956 forradalmának sátoraljaújhelyi emlékezete
Kis Boáz: Emlékek Csákvárról 1956 kapcsán
Kiss Endre József: 1956 szent titka
Kováts Dániel: A forradalom hullámverése
Makkainé Arany Ágnes: Forradalomban 12 évesen
Toókos Uzonka Bojtor Istvánné: Fohász

Vallomás

Summary
Köszönet

---

Előszó

...

Érdekes könyvet tart most kezében az olvasó. Első lapjától az utolsóig az a kérdés rejtőzik a sorok között, hogy miért a forradalom? Miért élünk? A szövegben rejtve vagy nyíltan előjön ez a kérdés.

Ezekre a gondolatokra szeretne választ adni az író.

Bojtor István ebben a könyvében a szabadság és az értelmes küzdelem titkát keresi és megfejteni kívánja, ami legnagyobb a világon. Miért élünk?

Szerző a könyvében a magyar szabadságharcról ír. Egyházi szempontból négy fejezetben gondolja végig az 1956-os forradalomhoz vezető utat. Első pontjában szélesebb kontextusban foglalja össze a témát. Egyetemes történelmet ír, ebbe helyezi bele hazánk 1944 és 2021 közötti sorsát, útkeresését, történéseit.

Már az első mondatában kijelenti, hogy: "A forradalom nem 1956 októberében kezdődött Budapesten, hanem Debrecenben 1944 decemberében." Később hozzáteszi, hogy "amikor elvetették a félelem csiráját." Hamar kiderült, hogy a felszabadulás inkább megszállás volt. Jött a koalíciós időszak, majd a fordulat éve 1948-ban. Teljhatalmat kapott Rákosi Mátyás személyi kultusza. Jött az AVO, következtek a deportálások és a padlás-seprések, a sztálini diktatúra, az egyházak ellehetetlenítése. Összeütközésbe került a Rákosi- és a Nagy Imre-féle elgondolás. A "vas és acél országának építése". Mindezekből következett a "népfelkelés", mely hősies forradalommá és szabadságharccá fejlődött.

Hogyan élte meg ezt az időszakot az egyház, jelesül itt a református egyház, amelynek a szerző igehirdetője volt. A 77 év teológiai vonalát öt részre bontja.

1. Evangéliumi tradíció és útkeresés 1944 és 1948 között. Magyarországon ez időben lelki ébredés volt a Bethánia Szövetség és a Magyarországi Református Evangélisták Munkaközössége révén.

2. A keskeny út teológiája 1949 és 1950 között. A Magyar Dolgozók Pártja és az uralkodó kormány ekkor fogalmazta meg a tételt, hogy 25 év múlva az egyház megszűnik. Az egyházi épületek, földek, iskolák az állam kezére jutottak.

3. Az engedelmesség teológiájának nyomait 1950 és 1955 között találjuk. Az Egyházügyi Hivatal 1951-ben megalakult, ezért "Isten fogja a kezünket, az állam pedig a nyakunkat". Megszűnt a Teológia Pápán és Sárospatakon, csak Budapesten és Debrecenben maradt meg a gimnáziummal. Az új vallási vezetők a szocializmust építették az egyházban, holott az egyházat kellett volna építeni a szocializmusban.

4. A szolgálat teológiája 1955 és 1989 között tulajdonképpen kiszolgálta az államot. Szolgáló egyházból kiszolgáló egyház lett, Bojtor István név szerint említi őket azokkal együtt, akik megpróbáltak ellenállni más utakat keresve. A forradalom hangulata betöltötte az országot, a békepapok elnémultak, a teológiai tanárok elhallgattak. Sokan beismerték, hogy a "népünk iránti szolgálatról beszéltünk olyan korszakban, ami népellenes volt". Az óriási szovjethaderő szétverte a forradalmat. Visszatértek a kiszolgálók. Péter János külügyminiszter lett, amiről lecsúszott és az országgyűlés elnökségét vállalta. A vallás "belenőtt" a szocializmusba.

5. Az egyházépítés 1989 és 2021 között folyik. "Magyarország Köztársaság!" - kiáltotta ki Szűrös Mátyás 1989. október 23-án. Megnyílt a pápai és sárospataki Teológia gimnáziumokkal. Az Orbán-kormány egyházi és iskolapolitikája bőkezű, de csak az Úr tudja, hogy meddig tart a szabadságunk és hogyan élünk vele.

Szívesen ajánlom, az olvasók figyelmébe Bojtor István nagytiszteletű úr szubjektív, általa is megélt történelmi áttekintését.

Fehér József,
a Kazinczy Ferenc Társaság tb. elnöke

---