A kutatói kérdés, melyre kvantitatív elemzéssel kerestük a választ az, hogy azonosítható-e specifikusan egy terület, azaz Index (szubtesztek pontjaiból számolt terült), mely a tanulási zavar megállapításában döntő. Ez azért indokolt, mert jelenleg nincs hazánkban egységes tanulási zavarra vonatkozó elmélet, így a teszt eredményekre vonatkozóan sincs utasítás, hogy milyen mutatók és szórás esetén melyik csoportba kell sorolni az adott tanulót. Az elemzés megmutathatja, hogy adott BNO kódhoz társul-e egységesen valamilyen tesztprofil, mely az indexek, szórásképek sajátos mintájában jelenik meg. Az Index eredmények elemzésekor tehát a null-hipotézis, hogy nincs különbség a WISC teszt részskáláinak, azaz Index eredményeinek átlagai között. Ez nyilvánvaló evidenciának is tűnhet, hiszen nyilvánvaló, hogy különböző kóddal diagnosztizált gyerekek kognitív tesztjének részeredményeiben szórás van, azonban ezt okozhatja akár a véletlen is. Ezért indokolt tehát továbbra is annak a vizsgálata, hogy ez nem csupán véletlen. Amennyiben sajátos minta figyelhető meg a részeredményekben és azok szórásában adott diagnosztikus csoporthoz kapcsoltan, az utalhat a vizsgálat és a diagnosztikát vezető elméletre is.
A vizsgált populációt és a hozzájuk tartozó mérési eredményeket és azok eloszlásának sajátosságait tekintve varianciaanalízis elvégzése tűnt célravezetőnek. A varianciaanalízis ebben az esetben ugyanis azt segít tisztázni, hogy a tanulási zavarral küzdő tanulók index eredményeinek szórásbeli eltéréseit a véletlen okozza-e vagy valamilyen más faktor.
Tekintve, hogy az IQ értékek eloszlása a sajátos nevelési igényű, tanulási zavarral küzdő gyermekek esetében is normál eloszlást mutat (Vida, 2019), a vizsgált populációt a vizsgált értékek tekintetében normál eloszlásúnak vettük. Felmerült azonban, hogy a különböző BNO kóddal rendelkező esetszámok a vizsgált populációban nagyobb eltérést mutattak, ezért elvégeztük a Kruskal-Wallis-próbát is. A korábban elvégzett egyszempontos varianciaanalízis (ANOVA) nem parametrikus párja. Ami azért fontos, mert arra voltunk kíváncsiak, hogy adott háttérváltozó mentén ketté választható-e a minta, viszont azt is tudtuk, hogy a kiválasztott jellemző tekintetében a két csoport elemszáma jelentősen eltér. Az elvégzett kutatás esetében a Kruskal-Wallis próba azt mutatja meg, hogy ha két csoportból véletlenszerűen kiválasztunk egy-egy kognitív mérési eredményt (Index eredményt) 50-50%-tól jelentősen eltér az esélye, hogy melyik csoport kivett elemének értéke nagyobb. A Kruskal-Wallis próba nullhipotézise, hogy a tanulási zavarral küzdő gyerekek diagnosztikus csoportjában a profil Index eredményeinek mediánjai megegyeznek. Tehát arra kapunk választ, hogy van-e különbség egyes összehasonlított (adott jellemzőkkel bíró) csoportokhoz tartozó populációk IQ eredményeinek mediánjai közt. Tehát valamennyi F81.3[46] BNO kóddal azonosított tanuló IQ teszt eredményeinek mediánja azonos-e. Amennyiben nem, akkor valójában az F81.3 nem hitelesen jelzi, hogy egy csoportba tartoznak vagy elfogadjuk, hogy az F81.3 kód semmilyen kapcsolatban nem áll az IQ teszt eredményeivel.
Felmerült lehetőségként, hogy ha minden BNO kódhoz rendelt esetet különböző, de a kód alapján egy halmazba tartozó csoportként kezelünk, akkor vajon más eredményt kapunk-e? Ezért indokolttá vált a Friedman próba elvégzése is.
Teljes WISC-IV teszt Indexeit, mely szubtesztek súlyozott átlagából áll össze, kezelhetjük úgy is, mint a gyerekekről adott időpontban készített különböző méréseket. A szubtesztek és az Indexek nem azonos területről adnak információt, de ugyan arról a gyerekről, tehát egymás után, sorozatban elvégzett, de különböző mérésekről van szó. Ezen próba nullhipotézise, hogy a több, összetartozó minta ugyanazon populációból származik, tehát BNO kódok alapján nem differenciálható az eredmények alapján. Ez a null-hipotézis kapcsolható a varianciaanalízishez is, illetve kapcsolható a Kruskal-Wallis-próbához is. A Friedman-teszt esetében tehát a tanulási zavarral küzdő gyerekek populációján belül vizsgáljuk, hogy az WISC-IV teszt Index eredményeinek eloszlását, hogy azok egy csoportban tartoznak vagy különböző halmazokba sorolhatók-e.
____________________
[46] F81.3 Az iskolai készségek kevert zavara, BNO-kódrendszer. URL: https://bit.ly/3HQdx6x