Mely mérhető adatokon keresztül igazolható, hogy az SNI integrációt elfogadóbb pedagógusok által oktatott SNI tanulók teljesítménye jobb a feltárt képességprofil tükrében, mint az SNI integrációt elutasító pedagógusok által oktatott SNI tanulók teljesítménye?
A kutatás során az SNI-s tanulók teljesítmény értelmezése eltért az érdemjegyekkel jelzett iskolai gyakorlattól, erre már utaltunk a korábbiakban. Azóta az értékeléssel, osztályzással kapcsolatos továbbképzések fejlesztése és folytatása igazolta, hogy a pedagógusok osztályzása nem lehet releváns faktor, hiszen egy tantestületen belül is eltérően osztályozzák ugyanazt a teljesítményt (Vida, 2020). A kutatás bemutatását egy olyan, 2020-ban végzett kutatással zárjuk, mely pont ennek a hátterét tárja fel és mutatja be. Ezért döntöttünk úgy, hogy a teljesítményt a vizsgáló eszközök eredményeivel definiáljuk és hozzuk fedésbe. Így került felhasználásra az SNI megállapításában alap WISC-IV intelligencia teszttel feltárt képességprofil (Mészáros, 2012) és a hozzárendelhető kvantitatív adatsor. A képességprofil nem jelent mást, mint azokat a kognitív képességeket, melyek meghatározó jelentőséggel bírhatnak az írás, olvasás, számolás teljesítményre. Ezeket a bemutatott teszt adott feladathoz kötve vizsgálja és mérőszámot rendel hozzá, azaz adott szubteszt avagy alteszt csoport pontszámát (Mészáros, 2012). Ez gyakorlatilag adott képességprofilon elért IQ-nak is megfeleltethető. Ilyen adott esetben a munkamemória, ahol ha az életkorától elvárható szint felét képes teljesíteni, akkor a munkamemória indexe 50%-os, azaz „50-es IQ”, rendelhető ehhez a kognitív funkciójához. Mindez természetesen leegyszerűsített példa.
Ez beazonosítható a teljesítmény, kutatásban értett fogalmának egyfajta mértékegységeként. A vizsgált mintába került tanulók esetében a kutatás tárgya volt az is, hogy az első, SNI státuszt megállapító vizsgálat után, 1-2 éves intervallum alatt hogyan teljesítenek ugyanezen a vizsgálaton magukhoz, azaz a feltárt képességprofilhoz képest a kiválasztott tanulók az osztályfokhoz igazított ismételt teszteljárásokon. Az eredmények alapján elmondható, hogy összességében a vizsgálati mintában 55%-ban a képességprofiljuknál gyengébben teljesítettek az SNI tanulók az SNI státuszt megállapító vizsgálatot követő felülvizsgálatokon.
A kutatás elő felvetése szerint feltételezhető volt, hogy az SNI-s tanulókkal elfogadóbb, befogadó attitűddel rendelkező pedagógusok oktatta, nevelte SNI-s tanulók ennek ellenére jobb eredményt érnek el. Ez alapozta meg a következő kérdést.