Lásd a [5] lábjegyzetet!
A kutatói kérdések hátterében tehát az a probléma állt, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók a vizsgált mintában az intellektusuk, tanulási képességükre irányuló vizsgálatokon feltárt profilhoz képest szerényebb pedagógiai teljesítményt mutattak. Felmerült, hogy ennek hátterében a pedagógus attitűdje is meghúzódhat, melyre a későbbiekben feltárt szakirodalmi bázisban is találtunk igazolást, így indokolttá vált a mintán ennek mérése. Ennek mérése során azonban felmerültek olyan további lehetőségek is, melyek vizsgálata egyszerűen elvégezhető és indokolt is volt (pl.: a vizsgált pedagógus neme, pályán eltöltött évek száma, hogy kizárható vagy feltárható legyen, hogy esetleg még milyen változók azonosíthatók be a hatékony vagy kudarcos integráció hátterében. A jelen részben tárgyalt kutatói kérdések ennek tükrében kerültek megfogalmazásra.
3.2.1. Mérhető-e kvantitatív eszközökkel az SNI integrációval kapcsolatos pedagógus attitűd az elfogadás vagy elutasítás szempontjából a vizsgált mintán?
3.2.2. Az SNI integrációt támogató pedagógusok attitűdje összefüggésbe hozható-e a felülvizsgálatokon tapasztalt teljesítménnyel?
3.2.3. Milyen hatékonyságú az SNI integráció a vizsgált mintában?
____________________
[5] A megfogalmazott kérdések azonosak a „Kategóriák fogságában – A hazai SNI integráció hatásvizsgálata a pedagógus attitűd és a tanulói teljesítmény tükrében” című doktori disszertációban megfogalmazott kutatói kérdésekkel. URL: https://bit.ly/3zMdo1o