Vida Gergő
Róluk, de nélkülük
A tanulási zavarral küzdő gyermekek kategorizálásának diagnosztikus nehézségei
TARTALOM, FÜLSZÖVEGTartalom
1. Előszó
2. Előzmények
3. A kutatásról
3.1. A kutatás újdonsága
3.2. A kutatás során felmerült kérdések
3.2.1. Mérhető-e kvantitatív eszközökkel az SNI integrációval kapcsolatos pedagógus attitűd az elfogadás vagy elutasítás szempontjából a vizsgált mintán?
3.2.2. Az SNI integrációt támogató pedagógusok attitűdje összefüggésbe hozható-e a felülvizsgálatokon tapasztalt teljesítménnyel
3.2.3. Milyen hatékonyságú az SNI integráció a vizsgált mintában?
4. Róluk - a tanulási zavar fogalmi lehatárolása
4.1. Az OECD általános kategóriái
4.2. A tanulási zavar és nehézség szaktudományos meghatározása
4.3. A tanulási nehézség tudományos kategóriája a hazai modellben
4.4. SNI vagy sem?!
5. Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár?
5.1. A kutatás során vizsgált gyerekek kiválasztása
5.2. IQ vs. iskolai teljesítmény - mi mit mutat?
5.3. Gyerekek a számok mögött
6. Kognitív deficit - a "minden" és a "semmi" esete az SNI integrációban
7. Ahol az integráció zajlik és akiken múlik
7.1. A befogadás és ami mögötte van
7.2. A vizsgált pedagógusok munkahelye, avagy a kutatásban részt vett iskolák
7.3. Az intézmények vizsgálata a kutatásban
7.3.1. "A" intézmény - a felülvizsgálati eredmények szempontjából gyengébben teljesítő intézmény
7.3.2. "B" intézmény - a felülvizsgálati eredmények szempontjából jobban teljesítő intézmény
7.3.3. "C1" kontroll intézmény - ahol nincs SNI integráció
7.3.4. "C2" kontroll intézmény, ahol van SNI integráció, magas az inklúziós index, de a teljesítmény mégsem kedvező
7.3.5. Az intézményi vizsgálat nehézségeinek és sikereinek összefoglalása
7.4. Az átlag pedagógus a statisztikában
8. Pedagógus vélemény, vélekedés vagy attitűd?
8.1. A pedagógus attitűd körvonalai a hazai szakirodalom alapján
8.2. A pedagógus attitűd körvonalai a nem hazai szakirodalom alapján
8.3. A befogadó pedagógus attitűd értelmezése hazánkban
8.4. A pedagógus attitűd
9. Szeretem az SNI-s gyerekeket, de az én gyerekem osztályába ne legyen!
9.1. Az attitűdvizsgálat eszköze és eredményei
10. Levonható következtetések
10.1. Újabb eredmények a témában
10.2. Deficit és gyakorlat - Miért egyre több, a tanulási zavarral küzdő (SNI) tanuló?
10.3. A 2020-as kutatásban vizsgált tanári populáció
10.4. A 2020-as kutatás során vizsgált tanulói populáció
10.5. A kapott adatok elemzése a 2020-as kutatás során
10.6. A levonható következtetések az adatok elemzése alapján
10.7. Eredmények összefoglalása
11. Hivatkozott és további felhasznált irodalom
11.1. Hivatkozás törvényekre, rendeletekre
11.2. Hivatkozás könyvekre és könyvrészletekre
11.3. Hivatkozás folyóirat cikkekre
11.4. Hivatkozás elektronikus dokumentumokra
11.5. További felhasznált irodalom - szakmai és tudományos vonatkozások
Fülszöveg
A nemzetközi források és az elvégzett kutatás alapján elmondható, hogy inkluzív iskolai közeg csak befogadó tanári attitűd mellett valósulhat meg. Mindez azért lehet releváns mert a források, kutatások alapján elmondható, hogy befogadó iskolai környezetben a tanulási zavarral küzdő gyermekek és tanulók iskolai teljesítménye konszolidálható.
Az általunk végzett kutatás során készített adatbázis, valamint a kutatás időszakában érvényes makro statisztikai adatok viszont azt mutatják, hogy a vizsgált sajátos nevelési igényű és tanulási zavarral küzdő gyermekek és tanulók leszakadása évről évre fokozódik a hazai oktatási rendszerben, tehát az említett konszolidáció akadályozott.
További és aggasztó tényekre világított rá a kutatás, mely szerint a vizsgált intézményekben a pedagógusok attitűdje alapján sem igazolható az inkluzivitás, legfeljebb csak integrációról beszélhetünk (Illyés, 2000) és arról is csak részben. Ugyanis az integrációt végző pedagógusok többsége is elutasítja az integrációt, bizonyos részét pedig tehernek érzik. Ezen a pedagógusképzésbe emelt gyógypedagógiai tartalmak sem feltétlenül javítanak.
Habár már közel húsz éve ismertek azok az új paradigmák a gyógypedagógiában (Artiles, 2003), melyek mentén a diagnosztikus rendszert vagy legalább a diagnózis hasznosulását vélhetően hatékonyabbá lehetett volna tenni, azok implementációja továbbra is csak részleges. Adatokkal igazolható, hogy hazánkban a halmozottan hátrányos helyzet és az SNI státusz továbbra is összekapcsolható (Vida, 2016; Erőss, 2017; KIFIR, 2015), ráadásul a kapcsolódások mögötti mechanizmusok pontos feltárása egyelőre várat magára.
Számtalan probléma akadályozza az SNI integrációt hazánkban a kutatás alapján. Ilyenek a fogalmi zavarok, a mérési eredmények és azok értelmezése a diagnosztikus és ellátó rendszerben. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a vizsgált intézményekben az alkalmazott módszertan és munkaforma csak nehezíti a tanulási zavarral küzdő gyermekek és tanulók boldogulását, ahogy a tanárok, tanítók munkáját is.
Felszínre kerültek azonban olyan potenciális erőforrások és lehetséges kutatási irányok is, melyek használható javaslatok megfogalmazását teszik lehetővé és az oktatási rendszert a teljes befogadás felé fordíthatják.
Készült Vida Gergő PhD értekezés tézisei alapján